Régóta megoldatlan problémára talál megoldást a frissiben elfogadott adócsomag. A tartós befektetési szerződésről van szó, illetve arról, hogy ezeket a megtakarításokat eddig nem engedték áthelyezni más bankokhoz a jogszabályok. Pontosabban engedték, de ezekre a tranzakciókra úgy tekintettek, mint az eredeti számla megszüntetésére. Ennek pedig adózási vonzata volt.
Most azonban a kormány megnyitja az utat a tbsz-ek áthordása előtt, anélkül, hogy azok után adózni kellene. Erre a 2014 után indított tbsz-eknél lesz lehetőség. Fontos, hogy csak abban az esetben élvez teljes adómentességet a váltás, ha az eredeti számlán lévő megtakarítás (pénzösszegek, pénzügyi eszközök) egésze átkerül az új számlára. Azt is kikötik, hogy a megszüntetett szerződésben szereplővel azonos, a tbsz-ről szóló jogszabályok szerinti célra kell lekötni az átvitt vagyont (vagyis továbbra is kamatozó bankbetétben, állampapírban, befektetési jegyben kell tartani a megtakarítást).
Az szja tehát megúszható, a pénzügyi tranzakciós illeték azonban valószínűleg nem. Ha két bank közti átutalás történik, akkor jelen állás szerint illetéket kell fizetni. Az átutalásokat ez alól mentesítő, elfogadott módosító javaslatot nem találtunk az adócsomagban. Érdemes tehát ezt is megfontolni a tbsz-t érintő befektetési döntések meghozatalakor. (Figyelő 8. oldal)
Fixen fizet a multi
Könnyebb életre, infláció feletti béremelésre számíthatnak jövőre a magyarországi topvezetők. Az elmúlt években nagy többségüknek azzal kellett megelégednie, hogy jó esetben az árszínvonal romlásával tart lépést a fizetésük, reálértékben azonban nem nyertek. A Hay Group Magyarország szerint nem egy helyen be is fagyasztották a béreket, ami egybeesett az egykulcsos adó bevezetésével.
A piac felől érkező hírek szerint jövőre átlagosan négy százalékos emelésre van kilátás, ami a kormány által várt 2,4 százalékos infláció mellett tisztes reáltöbbletet jelenthet. Ha pedig az elemzőknek lesz igazuk, s az infláció a két százalékot sem ér el a kormányzati árszabályozás (rezsicsökkentés, ingyenes készpénzfelvétel) miatt, akkor még jobban járnának a négy százalékos emeléssel a cégvezetők.
S hogy miről ismerszik meg a magyar topmenedzser? Például arról, hogy nem ül tizenöt millió forint alatti autóba. A PwC Magyarország tanácsadó vállalat elmúlt két évben végzett felmérése szerint, míg az igazgatók átlagosan 9,5 millió forint értékű céges autókkal furikáznak, a vezérigazgatóknak 15,0 milliós gépjárművek dukálnak. Az is jól belőhető, milyen márkákkal járnak a felsővezetők: a legmagasabb beosztásban dolgozókat legtöbbször a BMW 5-ös sorozata, vagy egy Audi A6-os várja a céges parkolóban. A hierarchiában egy szinttel lejjebb álló igazgatók körében is népszerű az Audi, de ők az alacsonyabb kategóriába tartozó az A4-est kapják. Sok vállalatnál Volkswagen Passat, vagy Toyota Avensis áll az igazgató szolgálatára.
A korábbi felmérésekből kiindulva ma egy közepes cég első számú vezetőjének alapbére havi 2-2,5 millió forint körül van, a teljes éves javadalmazása pedig a bónuszokkal, juttatásokkal együtt eléri a 30-45 millió forintot. Cégmérettől függően ennél kevesebbet és többet is lehet keresni, a felmérésekben szereplő csúcsmenedzserek a visszajelzéseik alapján 23-92 millió forint közötti összeggel gazdagodnak egy évben. Az igazgatói szinten átlagosan évi 28-30 millió forint a jellemző éves fizetés. Mármint ha férfi az illető, mert a női vezetők 3-4 millióval kisebb összeggel kénytelene beérni. (Figyelő 18-19. oldal)
Ürülhetnek a banki portfóliók
Az NHP és az ingatlanpiac / Nobilis Kristóf a Növekedési hitelprogramot is igénybe vette, amikor 10 millió euróért megvette a CIB-csoporttól a Lánchíd Palotát. A Figyelő annak járt utána, hogy mennyire segített a program a sok beragadt ingatlan-projekten, a döglődő szállodák és irodaházak sorsán. Egykori gazdáik, de részben új befektetők is a pántlikázott pénzből kezdik kimazsolázni a banki portfóliókat. (Figyelő 63-65. oldal)