A tehetséggondozás az ország életbiztosítása

Izsák Norbert
2013-07-19 06:51
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke nem hisz abban, hogy rendeletekkel Magyarországon lehetne tartani a tehetségeket, viszont vallja: ha a külföldön dolgozó szakember fiatal korában törődést, szeretetet kap itthon, ha tehetségbarát légkörben nő fel, nemcsak ő térhet vissza, de olyan országgá válhatunk, ahova szívesen jönnek más országok legjobbjai is.
A szakember lapunknak elmondta: Magyarországon a tehetségek felfedezésével és pályára állításával ma már nem állunk olyan rosszul, mint tíz vagy pláne húsz évvel ezelőtt. De a tehetség örömre váltásával még adósak vagyunk. Akkor lehetünk majd elégedettek, ha a tehetség mind saját magának, mind a környezetének - beleértve ebbe az előtte járó és az utána következő generációkat is - örömöt fog tudni hozni. Ez ugyanis az igazi siker.

Csermely Péter szerint a középiskolás, egyetemista és diplomás pályakezdő generáció elvándorlása kezd aggasztó méreteket ölteni. Ma még nem ítélhető meg, hogy a külföldön iskolát végzők, illetve munkát vállalók közül hányan térnek majd vissza és hányan maradnak végképp külföldön, de az évek múlásával egyre valószínűbb, hogy a végleg külhonban letelepedők aránya nem lesz alacsony. Különösen fájó az, hogy az ország így a legképzettebb, „legtöbbe kerülő" polgárait veszti el. Ezt az elvándorlást csak a magyar oktatás és gazdaság sokkal magasabb színvonala és - nem utolsósorban - minőségbarát, tehetségbarát légköre változtathatja meg.

A Csermely Péterrel készült interjú részleteit keresse a Figyelő 29-dik számában.