A Holland Befektetési Ügynökség (NFIA) szakemberei már megjelenésükben is elütnek a közép-európai köztisztviselőktől, inkább egy menő start-up cég vezetőinek néznénk őket, mint bürokratáknak. Nem csak a külsőségekben, a stratégiában is jelentősen eltér a holland modell például a magyartól. Nem összeszelő üzemek vagy ipari létesítmények beédesgetése a céljuk, hanem a magas hozzáadott értékű kutatások és kereskedelmi központok megszerzése.

Az országot segíti a jó infrastruktúra, így Európa legnagyobb kikötője, a rotterdami, a kontinens ötödik legforgalmasabb reptere, nagysebességű vasúti kapcsolat a térség nagyvárosaival. A jelentősebb exportot és importot végző cégek számára az is fontos lehet, hogy a holland adó- és vámhatóság igen segítőkész, munkatársai kiválóan beszélnek nyelveket. Mentalitásuk is igen eltérő, az itthon megszokott katonás fegyelmezés és büntetés helyett ott a szolgáltatás, a segítés a céljuk, amit külföldi befektetők különösen értékelnek. Hollandiában az euró-zóna 46 százalékos átlagánál jóval magasabb, a 2011-es adatok szerint a nemzeti bruttó jövedelem 73 százaléka a külföldi működő tőke állománya, ez az egyébként jelentős magyar 64 százaléknál is magasabb az Eurostat adatai szerint. A válság utáni visszaesés után ismét növekedésnek indult, főként az Európán kívüli befektetőknek köszönhetően.

Bucsky Péter amszterdami tudósítását keresse a Figyelő 25-dik számában.