Államosítják az uniós projekt menedzsmentet
2013-11-08 15:00
Az állami és önkormányzati szervezetek a 2014 és 2020 uniós támogatási időszakban már nem a piacról választják majd ki a pályázatok elkészítőit, hanem egy állami szerv látja el ezt a munkát. Legalábbis ezt írja elő egy októberben megjelent kormányhatározat. A megvalósulással kapcsolatban azonban erős kételkedés a piaci szereplők körében.
A sajtóban a pályázatírás államosításaként jelent meg az elgondolás, ám valójában a projektek menedzselését is állami kézbe helyeznék. Néhány nagyobb köztulajdonú vállalatot leszámítva kevés szervezet tudott hatékony projektmenedzsment szervezetet kialakítani. Különösen a kisebb cégek és önkormányzatok adták külsős tanácsadók kezébe eddig ezeket a feladatokat. A kormányhatározat a 7 ezer milliárd forint értékű uniós támogatások 40 százalékát csoportosítaná át a következő hét évben állami cégekhez, önkormányzatokhoz vagy egyéb állami szervekhez. Így évi 400 milliárd forint feletti ellenőrzés kerül állami irányítás alá. Jellemzően a projektek értékének 5-10 százalékába kerül el a pályázatírás és a menedzsment, így évi 20-40 milliárd forintos piac szűnhet meg.
A kormányzat kedvét az uniós projektekbe való aktívabb beleszólásra a 2012-ben létrehozott Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) hozhatta meg. Ennek elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, tagjai Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Németh Lászlóné fejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Mivel Lázár János már az uniós pénzek felett diszponáló Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) is vezeti, ez a bizottság számos projekt felgyorsításához tudott hozzájárulni. Az NFK elé azonban csak a nagyobb projektek kerülhetnek, azok is sokszor hónapokat várnak a döntésre. Egy projekt végrehajtásának ütemét azonban a legszűkebb keresztmetszet határozza meg, ezért inkább a bürokrácia leépítésére kellene koncentrálni, nem pedig újabb béna-kacsaként funkcionáló állami szereplők létrehozására - mondták lapunknak az ágazatban érintett, nevük elhallgatását kérő források.
A cikk további érdekes részleteit keresse a Figyelő 45-dik számában.