Angela Merkel. Imádkozhat, hogy a választások előtt ne robbanjon a görög bomba

Jól összehangolt szünet vette kezdetét az eurózónában. Mintha elcsitultak volna a németek elleni politikai támadások. Németországban szeptember 22-én választások lesznek, s Angela Merkel kancellár 17 tartományban küzd ismét, immár harmadszor a győzelemért. Az eurózóna, úgy tűnik, lassacskán kikászálódik a recesszióból. Ez hasznára lehet a kancellárnak a választási harcban. Megszólaltak azonban disszonáns hangok is. Egyre világosabban látszik, hogy az európai mentőcsomagok nem elég hatékonyak, és a végső számla is nagyobb lesz a vártnál.

Az unió 2010 tavaszán nyújtott pénzügyi segítséget Görögországnak. Írország az év végén következett, majd 2011 közepén nyújtotta a tenyerét Portugália is. E három állam közül csak Írország fejezi be menetrend szerint a programot. A szigetország 67,5 milliárd eurót kapott, ezt az év végéig a tervek szerint visszafizeti. Ezt követően az írek piaci hitelekből finanszírozzák államadósságukat. Az idei költségvetési hiány azonban várhatóan eléri a GDP 7,5 százalékát. Az államadósság a GDP 125 százaléka lehet. Ennek hátterében az áll, hogy a kormány súlyos eurómilliárdokkal segítette ki a megroggyant bankrendszert. Az adósságteher még nagyobb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ír bruttó hazai termék jókora részét enyhén adóztatott multinacionális vállalatok adják.

Dublin tart saját sérülékenységétől, ezért azt szeretné, ha az Európai Központi Bank (EKB) is beszállna az adósságfinanszírozásba. Írországnak azonban erre csak akkor van lehetősége, ha újra az unióhoz fordul segítségért. Az EKB azt is közölte, hogy az IMF-et is bevonná a folyamatba. Röviden: Írország kijönne az egyik mentőcsomagból és belépne a másikba.

Az eredeti tervek szerint az íreket a portugálok követték volna 2014 közepén, 3 évvel azt követően, hogy 78 milliárd eurós segítséget kaptak az uniótól. A program azonban veszélyben van, mert a recesszió aláásta Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök kormányának támogatottságát. Lisszabon ugyan sikerrel vont be némi tőkét a piacokról államadósságának finanszírozására, viszont akut politikai válságot kénytelen elszenvedni. Ez viszont csökkenti annak a valószínűségét, hogy képes lesz tartani az idei évre tervezett 5,5 százalékos GDP-arányos hiányt. A GDP-arányos államadósság elérte a 127 százalékot, s az idén ennél még magasabb is lehet. A kormány bevételei bizonytalanok, a kiadási oldalon garanciavállalások növelhetik tovább a deficitet. Az IMF becslései szerint ezek a tételek további 15 százalékponttal, 140 százalék fölé lökhetik az adósságot. A 10 éves ír államkötvények hozama 4 százalék alatt van. A portugálok hasonló futamidejű papírja viszont 6,5 százalékkal forog. A piacok a magas hozamszinttel azt jelzik, hogy egy második mentőcsomagra számítanak.



Ha így lesz, akkor Portugáliában is bekövetkezhet a görög forgatókönyv. Athén a 2010-es pénzügyi segélycsomag után tavaly volt kénytelen ismét Brüsszelhez fordulni. A két görög pakk 246 milliárd euró összegű, nagyobb, mint a GDP. És ezzel még nincs vége. A valutaalap szerint a költségvetésben a jövő év végére 4,4 milliárd eurós lyuk keletkezik. Az IMF csak akkor tud pénzt adni, ha biztosítottnak látja a következő év finanszírozását. A nemzetközi szervezet így az eurózóna pénzügyi segítségére számít. A valutaalap 2015-re további 6,5 milliárd eurós léket becsül.

A görögök alapvető problémája az, hogy továbbra is túl sokkal tartoznak. Az államadósság várhatóan az idén tetőzik a GDP 175 százalékán. A tervek szerint a 2014-től beinduló gazdasági növekedés és a költségvetési megszorítások együttesen képesek lesznek csökkenő pályára állítani az adósságot. Ahhoz azonban, hogy a 2020-ra megcélzott 124 százalékos ráta teljesíthető legyen, további eurómilliárdokra lenne szükség. Az országot túlnyomó részben külföldi intézmények hitelezik. A valutaalap szerint Brüsszelnek 2014–15-ben a GDP 4 százalékát, körülbelül 7 milliárd eurót kellene betolnia. Aztán jöhet még több is, ha el akarják érni a 2022-re megcélzott 110 százalék alatti adósságszintet.

A végső válasz az adósságelengedés lehet. Európa már így is könnyített a pénzügyi segítséget kapott országok kölcsöneinek terhein. Csökkentette a kamatokat, és meghosszabbította a futamidőket. Görögország még ennél is többet kapott a központi bankok nyereségét elszívó kötvényvásárlásokon keresztül. De mindez még nem elég. Ez a kellemetlen igazság már látszik a német választások előtt is. Valósággá azonban csak azt követően válik.