Magyarország a rendszerváltást követő 2-3 évben kiárusította aranytartalékát, így az akkori 60 tonnányi készlet mára 3 tonnára apadt. A Surányi György által vezetett jegybank akkoriban azzal indokolta a lépést, hogy jobban megéri, ha átváltják az aranyat devizára, miután a nemesfém tartása hozamot nem biztosít. Így tartása költséges, miközben árfolyamának alakulása miatt kockázatot is hordoz. A deviza mellett szólhatott az is, hogy egy esetleges jegybanki művelet könnyebben megvalósítható devizával, mint arannyal. A folyamat vége az lett, hogyaz idén októberben már csak 98,9 ezer uncia (3 tonna) a hazai tartalék, amely nagyjából 86,3 millió eurót ér.

Vészhelyzet esetén azonban nem csak ezt a nagyjából 250 aranyrudat lehetne felhasználni, hanem azt a mintegy 33 milliárd érő devizatartalékot is, amelyet a jegybank különböző devizákban tart. Az arany ugyanis a világ országainál csak a harmadik legnépszerűbb tartalékképző elem, megelőzi a dollár és az euró is. A szükséges tartalékok nagyságára többféle hüvelykujj szabály is létezik. Ilyen például az, amely szerint a tartaléknak elégnek kell lennie az egy éven belül lejáró tartozások fedezésére, vagy fedeznie kell háromhavi import költségét. A tartalékok pontos összetétele a jegybankok belső ügye, de tudható, hogy Magyarország főként amerikai államkötvényekben, valamint AAA besorolású, eurózónás országok állampapírjaiban tartalékol. Ezeknél a papíroknál a besorolás a legfontosabb, hiszen a biztonság az elsődleges cél, nem pedig a kamat- vagy az árfolyamnyereség.

AZ ÖSSZETÉTEL A FONTOS

A hazai tartaléknak tehát 0,002 százaléka van aranyban, pedig ugyanez az arány más országoknál átlagosan 7-8 százalék körül alakul. Az MNB lapunk felvetésére, miszerint nem túl veszélyes-e, ha ennyire kevés az ország aranytartaléka, azt hangsúlyozta: az ország külső sérülékenységének szempontjából a tartalék nagysága számít, nem pedig annak összetétele.

Az arany rendkívül alacsony aránya azonban kiszolgáltatottá teheti az országot - mutatott rá lapunknak Juhász Gergely az egyebek mellett befektetési arannyal és ezüsttel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója, aki arra emlékeztetett, hogy a világválság legmélyebb pontján a bankok csak úgy voltak hajlandóak kölcsönözni egymásnak, ha arany volt a fedezet.

A cikket keresse a Figyelő hetilap 7. számában.