Az árvízzel érintett önkormányzatok pedig egy 8 milliárd forintos „vis maior" keretre pályázhatnak. Varga Mihály gazdasági miniszter még az árvíz előtt jelentette ki, a védekezésnek nem szabhat gátat a forráshiány, ezért ha szükséges a költségvetési tartalékokból vagy fejezeti átcsoportosítások révén biztosítanak további fedezetet a védekezés költségeire illetve a károk elhárítására. Számíthatunk az EU-ra is, az Európai Beruházási Bank (EIB) kész pénzügyi támogatást nyújtani az európai árvízkárok megtérítéséhez.

A szabályok értelmében a természeti katasztrófa által sújtott ország kormányának kell igényelnie a szolidaritási alap hozzájárulását, a csapás időpontjától számított tíz héten belül. Szakértői becslések szerint - bár az elmúlt évszázadok legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán - mégsem kell rekord összeget kifizetniük a biztosítóknak, s a központi költségvetést sem terheli a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb kiadás. A 2002-es árvízkor 43 milliárd forintba került a védekezés, 2006-ban 83 milliárd forintba, míg 2010-ben 147 milliárd forint plusz kiadást jelentett a központi költségvetésnek.

Ehhez képest - ha hosszútávon gondolkodnának az ország vezetői, s a büdzsé is engedne némi nyújtózkodást - vízügyes szakemberek szerint országos szinten a védekezés ( gátak megerősítése, magasítása, újak építése) 300-400 milliárd forintba kerülne. A fővárosban az első kárösszeírás szerint 3,2 milliárd forint értékű kár keletkezett, amelyet 3 milliárd forint értékben a központi „vis maior" alapból fedeznek. A főváros saját költségvetéséből 219 millió forintot áll. Néhány napja az Erste Bankcsoport készített elemzést a Közép-Európán végighaladó árhullám gazdasági hatásáról, amely azt valószínűsíti, hogy az érintett országokban jóval kisebb károk keletkeztek, mint 2002-ben. A bank becslése szerint Magyarországon, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában a károk összesítve 3 milliárd euróra tehetők, ami a 2002. évi árvíz kárösszegének nagyjából a fele.

További részletek az eheti Figyelőben.