A volt jegybankelnök szerint a nem-konvencionális, unortodox gazdaságpolitika nem volt képes a beruházásokat növelni. Az MNB hitelprogramja ugyan lökést adhat a folyamatnak, de ez csak átmeneti lehet.

Surányi György szerint a mesterségesen, például a rezsicsökkentéssel lenyomott infláció hosszú távon nem tartható fent. Ezzel kapcsolatban a volt jegybankár megjegyezte, hogy a költségvetésnek finanszírozási oldalról veszteségei is keletkeznek. A lenyomott inflációnyomán ugyanis a pár éve kibocsátott államkötvények reálkamata megemelkedik, s ezt az államnak kell fizetnie. A szakember úgy véli, hogy hiába volt az elmúlt évtizedben a sorozatos költségvetési restrikció, monetáris oldalról lazítás keletkezett, mert a jegybank engedte, hogy a hitelállomány elszaladjon.

Wolf László az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a konferencián elmondta, hogy az MNB által indított kedvező kamatozású hitelek folyósításának határideje nagyon rövid volt. Júniusban értesítették ügyfeleiket a lehetőségről, augusztus végén azonban már szerződni is kellett, hogy a feltételeknek megfelelően a hitelek 30 százalékát szeptemberben már folyósítani is tudják. Véleménye szerint ilyen rövid idő alatt nem lehet egy fejlesztést előkészíteni és a hitelkérelmeket alaposan elbírálni. A bankár szerint ez is az oka lehet annak, hogy az összesen 750 milliárdos hitelkeretből mindössze 150 - 200 milliárd forint megy az új beruházásokra, a többi, a nagyobb rész már meglévő hiteleket vált ki.

Wolf László szerint ha a gazdaságpolitika növekedést akar, akkor nem lehet cél a bankszektor visszaszorítása. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ott bővül a gazdaság, ahol aktívabb a bankrendszer. Magyarországon a vállalati hitelezés öt éve egyfolytában csökken, jelenleg a bankok hitelkihelyezései a válság előtti szint nagyjából 20 százalékára estek vissza.

2011 óta a Magyarországon jelen lévő külföldi tulajdonú bankok anyabankjai összesen 3 milliárd eurót toltak be leányaikba. Ha ez nem lett volna, akkor hazai forrásokat kellett volna igénybe venni a bankrendszer feltőkésítéséhez. A másik a külföldi tulajdonosok a magyar GDP fél százalékát vonták ki bankjaikból. Szlovéniában az állam kényszerült rá arra, hogy a GDP 4 százalékának megfelelő összeggel tőkésítse fel a bankokat.

Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője szerint tévedés azt gondolni, hogy a konvergencia folyamat automatikus lenne. Számos ellenpélda van erre. Hasonlóan tévhit, hogy Magyarországon a munkaerő olcsó és képzett. Régiós szomszédainkhoz képest nálunk magasabb a képzetlen munkaerő aránya és nem is tudjuk őket foglalkoztatni. A helyzetet jól szemlélteti, hogy az OECD tagállamokban átlagosan 12 százalék a felsőoktatásban részt vevők aránya, míg nálunk mindössze 3 százalék.