Nyugat Európában már régóta bevett gyakorlat, hogy az üdülőhelyeken az elegancia, a magas művészet, a társasági események is képviseltetik magukat a hagyományos nyári programok mellett. Magyarországon a Pintér Aukciósház vállalkozott az úttörő szerepre: harmadik éve költözik le Balatonfüredre. Az érdeklődés már akkora, hogy a vasárnap este rendezendő képzőművészeti aukciót nem zárt térben, hanem a kikötői mólónál rendezik meg.

Stílszerűen Vaszary kép is lóg a Vaszary Villa falán. Amennyire most megbecsülhető, a legdrágább a kalapács alá kerülő festmények között - kikiáltási ára 25 millió forint. De nem feltétlen kell milliókkal rendelkezni ahhoz, ha az ember neves művészek alkotásaihoz akar hozzájutni: Barabás Miklós 1840-ben festett portrépárja a nemes hölgyről és úrról 560 ezer forintos kikiáltási árról indul. Pintér Péter, az aukciósház tulajdonosa azzal magyarázza ezt a visszafogott árat, hogy manapság a portré nemigen kelendő, leginkább csak azok vevők rá, akik felmenőiket vélik felfedezni a képen. A leszármazottakon kívül legfeljebb egy-egy felújított kastély új tulajdonosai tanúsítanak érdeklődést, hogy a falakat díszítsék. A művészettörténészek által legértékesebbnek ítélt képnek a Balatoni evezősök címet adta Vaszary János - a 250 műalkotás nagyjából fele a magyar tengerhez kötődik. Pintér Péter szerint amúgy is a tematikus aukcióké a jövő. Hamarosan jön az aktkiállítás és aukció, amelyen várhatóan az oroszok viszik majd a prímet, mert ők az eddigi tapasztalatok szerint valósággal buknak az aktokra. Van persze egy másik műfaj is, ahol aktivizálódnak.

A szocialista realista stílusban készült festményekért a magyar műgyűjtőkhöz képest két nagyságrenddel nagyobb összeget is hajlandók leszurkolni, már amennyiben honfitársuk festette azokat valamikor az ötvenes években. Szóval, dollármilliókat fizetnek az enyhén szólva is kétes értékű műalkotásokért. Talán megérne egy pszichológiai tanulmányt, az immár kapitalista ország felső tízezerje miért áldoz sokat a szocialista múlt felidézéséért. Amúgy hazánkban is élénkül az érdeklődés a szocreal stílus iránt. Csak egy minapi példa: az egyik internetes aukción egy, azaz 1 forintos kikiáltási áron (tehát bóvliként) hirdetett kép 250 ezer forintért kelt el. Új tulajdonosa hagyományos aukción kínálta 900 ezer forintos kikiáltási áron. A festményt 9 millió forintért ütötték le. „Matatok az fejemben, mikor vásárolt közgyűjtemény aukción." - gondolkodik el kérdésünkön Pintér Péter, aztán megtalálja a választ, az Iparművészeti Múzeum és a szegedi Móra Múzeum volt vevő a műtárgyakra néhány éve. Mert a szabály az, hogy a lecsapási áron az állami gyűjtemények elvihetik a mindenkori licitáló elől a műalkotást. Persze az egyik szeme sírt, a másik nevetett. Örült, hogy rangos közgyűjteménybe került a műtárgy, annak viszont már kevésbé, hogy fél évet is kellett várni, míg a pénzt összekalapozva kifizették azt.
Pár védett műalkotás is kalapács alá kerül, ami azzal jár, hogy nem vihető ki az országból. Ilyen az utolsó napokban felbukkant Egry József szobor. Igen, jól olvasták, a festő szobrot is csinált, igaz, csak kettőt egész életében. Az egyik most átmenetileg a Vaszary Villát ékesíti.

Hogy hol lesz még nagyszabású aukció vidéken? Nehéz megmondani. Talán Debrecenben - ott van most leginkább pénz és kedv műtárgyak vásárlásához. Márpedig mindkét feltételnek teljesülnie kell. Pécsett már majdnem volt aukció, de az utolsó pillanatban lefújták, mert az egyik gyárból másfélezer embert kirúgtak. Nem mintha ők lettek volna a potenciális vevők, de hát ez egy lelkileg is érzékeny műfaj - a gazdagság megmutatásával nem szabad sokkolni a sokaságot. Talán ezért is fordítják a balatonfüredi aukció hasznának egy részét, s az utána tartandó jótékonysági est (fővédnöke Martonyi János külügyminiszter) bevételét a helybeli rászoruló gyerekek támogatására.

Az aukcióra kerülő képek kiállításának a Vaszary Villa ad helyet, aminek megtekintése már önmagában élmény. A reformkorban magára találó Füreden egymás szomszédságában áll a Jókai Villa és a Vaszary Villa - mindkettőt néhány éve újították fel. A Vaszary Villa a nagyobb, impozánsabb - talán ezzel is jelezve, hogy hajdan ugyancsak jobban kerestek a festőművészek, mint az írók. Az épület a II. világháború után erősen lerobbant, szovjet katonákat szállásoltak el benne, de most új életre kelt. A kiváló építész, Sáhó László tervei alapján varázsolták újjá az épületet, ami kivételesen szépen sikerült, s ahol ma képzőművészeti kiállítások látogathatók.