Horváth Zoltán Budapest vonzásáról a vállalkozó kedvű informatikusok körében

A fentieket Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország kutatási és fejlesztési központjának vezetője, Ésik Róbert, a Nokia Siemens Networks Magyarország ügyvezetője, valamint György László, a Cisco Systems Magyarország Kft. akkori ügyvezetője fogalmazta meg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) infokommunikációs tudásközössége (EIT ICT Labs) budapesti társult csomópontja március 5-i nyitókonferenciájának alkalmából.

A vállalatvezetők elismerő mondatai alapján nyilvánvaló, hogy a magyar informatikusképzés két vezető intézménye, az ELTE és a BME, valamint a legnagyobb informatikai és kommunikációtechnológiai vállalatok kapcsolata nem új keletű. Az informatikai képzés nem lehet elszigetelt, nemzetközi együttműködésben, tudásközösség formájában működhet igazán sikeresen, amelyben oktatók, kutatók és ipari vállalatok képviselői dolgoznak együtt a hallgatókkal.

A kilencvenes években, Hollandiában, a Nijmegeni Egyetemen szerezhettem tapasztalatot európai szinten vezető kutatóműhely működéséről. Az akkor kialakított kapcsolatok nyomán ma is együttműködik a holland egyetem és az ELTE Informatikai Kara. Saját példámból kiindulva fontosnak tartom, hogy a hallgatók külföldön is tanuljanak egy-egy szemesztert.

Ismerem a kutatásokat, amelyek szerint a fiatalok jelentős hányada külföldi karrierépítést tervez. Sőt, a doktoranduszok motivációit ismerve egyetértek az Árvai Péter cikkében megfogalmazott felvetéssel, hogy a fiatal szakembereket elsősorban a valódi kihívások és az innováció lehetősége vonzza. Szerencsére úgy látom, az informatikai szektor hazai fejlődése e téren optimizmusra ad okot, s ebben jelentős szerepe van az ipari-egyetemi együttműködés hagyományainak. Az Ericsson és a BME stratégiai partnersége több mint két évtizede indult a nagy sebességű hálózatok laboratóriuma létrehozásával.

Az ELTE és a vállalat kooperációja pedig 2000-ben, a kommunikációs hálózatok laboratóriumának létrehozásával kezdődött, majd az együttműködés fontos mérföldköve volt az Ericsson szoftvertechnológiai laboratóriumának 2011-es megalapítása az ELTE-n. Ezek a laboratóriumok modellértékű példáját adják az egyetemek és a vállalatok közötti magas színvonalú kutatás-fejlesztési együttműködésnek, amelyben nagy számban vesznek részt tehetséges informatikus mester- és doktori hallgatók.

Az EIT által 2009-ben létrehozott tudományos és innovációs közösségek (Knowledge Innovation Community, azaz KIC) feladata a meglévő ipari-akadémiai együttműködés további élénkítése. A három KIC egyike az EIT ICT Labs kilenc informatikai innovációs központból álló hálózata, amelynek egyetlen kelet-közép-európai tagja az ELTE által vezetett és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Cisco és a GE hazai leányvállalatával közösen létrehozott EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont. Ennek célja, hogy hazánk és a régió k+f tevékenységét az egyetemek és a nagyvállalatok között már létező szinergiákra építve erősítse.

Az új szervezet küldetése az is, hogy a hallgatókat a kutatás-fejlesztésre épülő, sikeres vállalkozások alapítására, illetve nagyvállalatok munkatársaként is előremutató kezdeményezésre ösztönözze. Ennek érdekében a nemzetközi képzés, a kutatási programok és az üzleti szférával kialakított együttműködés integrációjára törekszünk.

2012-ben az ELTE két informatikushallgatója Ausztráliába utazott, hogy saját fejlesztésű, Rum Run című játékával részt vegyen a Microsoft által szervezett verseny globális döntőjén. A két diák bronzérmes helyezéssel és pénzjutalommal tért haza, a játék pedig már elérhető az okostelefon-alkalmazásokat kínáló webáruházakban.

Az Ausztráliában versenyző egyik hallgatónk az EIT ICT Labs mesterképzés Service Design and Engineering szakára nyert felvételt, így két év alatt két európai város egyetemén tanulhat, és kettős diplomát szerezhet a szolgáltatás-központú programtervezés témaköréből. A képzés nagy előnye, hogy a szakmai tudás mellett üzletfejlesztési ismeretekkel is felvértezi a hallgatókat. Diákunk elsőként Helsinkiben tölt egy évet, ahol a Nokia és az EIT ICT Labs közös képzési központjában tanul, a másodévet pedig Budapesten, az ELTE-n végzi el.

Mivel mesterképzésbe ágyazott, iparral közösen megvalósított kutatás-fejlesztési projektet is kínál a program, ezért a hallgató akár az ELTE-n, akár a BME-n bekapcsolódhat új kutatási programokba. Ezt az az egymilliárd forintos támogatással megvalósuló projekt is segíti, amely a magyar kormány támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával és az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont közreműködésével valósul meg. Az ELTE, a BME és a Cisco konzorciumában zajló kutatási program keretében négy témában, 18 alprojektben dolgoznak fejlesztéseken a szakemberek.

Amennyiben a hallgató a mesterképzés után továbbra is folytatni kívánja tanulmányait, akkor a budapesti EIT ICT Labs doktori képzési központban olyan oktatási program várja, amelynek keretében nem csupán kutathat, hanem az általa vizsgált tudományos problémára építve dolgozhat ki üzleti ötletet és modellt, illetve szervezheti meg vállalkozását.

Az informatikai ökoszisztéma nem működhet sikeresen innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalatok hiányában. Ezek a vállalkozások a nagyvállalatok számára is fontosak, hiszen újszerű megoldásokat, technológiákat biztosítanak, akár beszállítóként, akár más együttműködési formában. Budapest ezen a téren is egyre jobban teljesít, és ez az egyetemi kutatás-fejlesztési tevékenységnek is köszönhető, ugyanis számos sikeres kis- és középvállalat az egyetemekről indult.

Az EIT ICT Labs budapesti központja tudatosan épít a dinamikusan fejlődő vállalkozásokra, ezért jelentette be májusban képzési és kutatás-fejlesztési területen folytatott együttműködését a Magyar Nemzeti Társult Csomópont, valamint az AITIA, az Attrecto Innovations, a BalaBit, a BHE Bonn Hungary, a BInergy, az IND, az IntelliFactory, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, a NETvisor és a Prezi.

A budapesti EIT ICT Labs társult csomópont nemzetközi doktori programjában tizenhat ELTE-s és BME-s doktorandusz vesz részt, és mintegy húsz magyar hallgató tanul a nemzetközi mesterképzésben, amivel Magyarország egyike a programban legtöbb hallgatóval részt vevő országoknak. Szeptembertől Budapesten is indul a nemzetközi mesterképzés, amelyre a hazatérő diákok mellett mexikói és kínai hallgatót is várunk. Az ELTE, a BME, az EIT ICT Labs és az informatikai és telekommunikációs vállalatok kutatási programjaiban több száz hazai kutató és hallgató dolgozik.

A budapesti informatikai innovációval foglalkozó közösség nemzetközi közegben működik, a tehetségekért és a forrásokért folytatott verseny igen éles. Budafoki Róbert vitaindító írásának gondolatmenetéhez csatlakozva az együttműködés fontosságát hangsúlyozom. A felsőoktatás és az ipar kölcsönös érdeke, hogy a tehetségek Magyarországon maradjanak, és a magyar gazdaság növekedését segítsék.

Egyben szeretnék az egyetemek előtt álló kettős kihívásra is rámutatni. Az egyetemi vezető azért is felelős, hogy az igazán tehetséges hallgatók számára mindig vonzó maradjon a magyar kutatói és oktatói pálya, ami elengedhetetlen a nemzetközileg elismert informatikai képzés színvonalának fenntartásához. Az innovatív gondolkodást igénylő feladatok és a megfelelő finanszírozás csak ipari és akadémiai közös projektekkel biztosítható.

Lényeges szempont továbbá, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által nyújtott források legfeljebb a költségvetés 25 százalékát érhetik el, a fennmaradó 75 százalékot más EU-s vagy hazai állami források, illetve vállalati programok adhatják.

A hallgatók körében közkedvelt, innovatív kutatási és üzleti kezdeményezéseket kínáló környezet fejlődése tehát az egyetemek teljesítménye és nyitottsága mellett a vállalatok és az állam szerepvállalását is igényli. Ennek eredményeképpen az EU kilenc informatikai innovációs központja egyikeként biztosíthatjuk Budapest központi szerepét a régióban, aminek jelentőségét növeli, hogy az így szerzett tapasztalatok, kapcsolatrendszer és elismertség más tudományterületeken is megerősítheti hazánk szerepét.

A szerző az ELTE Informatikai Karának dékánja, az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont vezetője

A tudástőke itthon tartásáról lapunk október 10-én konferenciát szervez Haza, ész nélkül? címmel. A témában indított vitasorozat eddigi hozzászólói: Budafoki Róbert (Hogy megérje itthon maradni, 30. szám), Árvai Péter (Miért mennek el a fiatalok?, 31. szám), Schwab Richárd (Menni vagy nem menni?, 32. szám). Várjuk lapunk olvasóinak hozzászólásait, véleményét a szerkesztoseg@figyelo.hu e-mail címre.