Az év startup ígéretei, cégnevekkel

Halaska Gábor
2013-12-13 11:55
A startup szférában évek óta dolgozóknak a 2013-as év második felében óhatatlanul André Kostolany tőzsdeguru mondatai jutothattak eszébe: „ha már a háziasszonyok is a tőzsdéről beszélnek, akkor ideje kiszállni". Ma pedig lassan a sarki zöldséges és az otthon kényszervállalkozó kismama is startupként aposztrofálja magát, mert akkor jobban figyel rá a média és talán a remélt befektető is.

A befektetőket azonban nem lehet megtéveszteni: az esetek többségében pontosan tudják, hogy innovatív világcég nem terem minden bokorban. Ezt igazolja, hogy nálunk mindössze három nevet (LogMeIn, Prezi, Ustream) mantráz a szakma és a média.

Más kérdés, hogy a kevéssé ismert „második vonalban" is számos ígéretes feltörekvő cég mozog.

Ilyen például - a teljesség igénye nélkül -

az Antavo,
a Cellum,
a Cryo,
a Distinction,
a Gravity,
az Intellisense,
az Ivanka,
a Laokoon mozgó szövet
a Leonar3Do,
az Mcule,
a Nanuschka,
a Remagine,
a Skawa,
a Smart Vineyard,
a Tresorit,
vagy az Amerikában alapított és ott eladott Sold

...csak, hogy néhány sikergyanúsat említsünk a hatalmas, bár összességében eléggé vegyes termésből.

A piacon ma körülbelül 200-250-re tehető a magyar startupok száma, de érettebb szakaszban csak kéttucatnyi cég van közülük.

Furcsa, hogy Budapestet sokan a startupperek közül is a világ közepének gondolják, pedig tőlünk nem messze, például Bécsben 5-10-szer annyi embert és céget mozgat meg egy, valóban régiós merítésű startup nagykonferencia, mint nálunk. Pedig a startup világtérképen fent sincsen Bécs, csak Berlin, amely az osztrák fővárosnál is nagyságrendekkel nagyobb startup ökoszisztémát tudhat magáénak.
Ugyanígy nehéz lesz versenyre kelni Észtországgal: ott csak a Skype alapítókból mintegy 100 üzleti angyal bukkant elő, és a skandináv kapcsolat révén több év előnyük van a magyar fővárossal szemben.

Persze Budapestnek van esélye régiós központ lenni, hiszen számos tehetséges programozó, matematikus, designer és orvosi területen mozgó kutató van jelen, illetve érkezik ide a világ egyre több tájáról. Az immár 170 főnél is többet foglalkoztató Prezi, vagy a hasonló létszámmal működő Ustream és LogMeIn fejlesztői központok sokat hozzátesznek az itthoni kultúra fejlesztéséhez. Emellett több mint 130 milliárdnyi, döntően uniós Jeremie kockázati tőke, rengeteg uniós pályázati lehetőség, valamint a legkorábbi feltörekvőket inkubálni hivatott, 2,1 milliárd forintos állami Gazella program is elindult. Már csak a fent felsorolt tucatnyi sikergyanús cégből kellene 5-10-szer ennyi, hogy közülük 2-3 valóban meg is tudja majd ismételni a nagy hármas, vagy - a korábbi feltörekvő generációkból az NNG vagy a Graphisoft - világsikerét.

További sikersztorik és rengeteg színes, tartalmas cikk és interjú a Figyelő hetilap december 19-én megjelenő Karácsonyi Duplaszámában, összesen 98 oldalon.