Az összegyűjtött adathalmazban telefonszámok, IP-címek, felhasználói nevek és a social networköt használó felhasználók email címei is benne foglaltatnak. A digitális hálózatokat üzemeletetők szerint a tervezet szembemegy az alkotmánnyal, mivel bírósági döntés nélkül teszi lehetővé ezen adatok összegyűjtését.

A személyes kapcsolatok védelmét is felrúgja a javaslat, hiszen az alkotmány kimondja azt is, hogy mindenkit megillet, hogy tökéletesen privát módon folytathasson levelezést, telefonbeszélgetést és minden egyéb módját a közvetlen kommunikációnak. A döntés lehetősége jelenleg az Igazságügy Minisztériumnál van, ami azonban aligha állítja meg a folyamatot - a rendelkezés valószínűen 2014 elején lép hatályba.

Az új felállás a szolgáltatókra is óriási infrastrukturális terhet ró, ugyanis meg kell oldaniuk az adatok átmeneti tárolását és lehetővé kell tenniük, hogy onnan kerülhessenek át az FSB merevlemezeire. Ráadásul a fent említett tartalmakon kívül a szolgáltatóktól azt is elvárja a hatóság, hogy az olyan személyek fizikai helyzetét is megadja, akik például Google Talk-ot, vagy Skype-ot használnak. A költségeket törvény szerint az államnak kéne állnia, ám a szolgáltatók aligha lehetnek biztosak abban, hogy ez így is történik majd.

A direktíva nem csupán az orosz alkotmányt, de megannyi törvényt is sért, köztük a bűnügyi törvénykönyv egyes paragrafusait és a titoktartásra vonatkozó intézkedéseket - válaszolt a Kommersant kérdésére Yuli Tai, a Bartolius ügyvédi iroda partnere.

Az FSB hozzáférését az online tartalmakhoz egy 2008-as törvény legalizálta, amit az új rendelkezés valójában nem terjeszt ki - állítja az egyik orosz internetszolgáltató igazgatója. Ugyanis a korábbi rend szerint valamennyi adatot közvetlenül és azonnal a központba kellett továbbítani, a mostani tervezet pedig legalább 12 óráig a szolgáltatónál tartaná a lementett információkat.

Vladislav Novii, Elena Chernenko és Roman Rozhkov a Kommersant munkatársai.