Balra el - Topvezetők leépítése

Kovács Ágnes Lilla,Gáti Mátyás
2013-11-21 07:00
Míg 2008 előtt jóval ritkábban fordult elő, s így kínosabbnak, szégyellni valóbbnak tűnt, ha egy vezetőt elbocsátottak, ma ez már hovatovább természetes velejárója az átszervezéseknek, költségvágásoknak.
A nagy autóipari cég magyarországi felső vezetője ugyan remek szakember hírében állt, de képtelen volt beilleszkedni a szervezetbe. Kollégái, beosztottai nem szerették, nem voltak motiváltak, alig várták, hogy megszabaduljanak tőle. Évekig ment a feszengés, míg végül a „fentről szóltak" indoklással felmondtak neki. Az illető nem hagyta annyiban, kiutazott a főnökséghez, s követelte a valódi ok feltárását. Táblázatokat, grafikonokat vitt, ám igencsak leforrázva jött haza, amikor a döntés hátterét megtudta. Összeférhetetlen vagy, együttműködésre képtelen - vágták az arcába. Még egy darabig pereskedni próbált, s bár kifizették, vissza nem vették.

Finomabb és egyszerűbb módszerek egyaránt akadnak a felső vezető eltávolítására. A méltatlan bánásmód mindemellett egyre ritkább. Inkább akkor jellemző, ha valami piszkos ügy miatt teszik lapátra a főnököt - mondjuk sikkasztásért vagy korrupcióért. A környezet e helyzetekben jellemzően „csak" az elküldés puccszerű megszervezését látja: ilyenkor fordul elő például az, hogy már másnaptól nem működik a beléptető kártya vagy megváltozik a védett dokumentumok jelszava. A hivatalos kommunikációban ekkor gyakori elem a „megromlott egészségi állapotra" hivatkozás. Hasonló rajtaütésszerű megoldáshoz olykor más esetben is folyamodnak cégek, ám a szakértők leszögezik: ennek a megalázó gyakorlatnak nem lenne szabad előfordulnia, csak akkor, ha a távozó ténykedése minden kétséget kizárólag ártott a vállalatnak. Ezért aztán sokkal inkább a kulturált megoldások terjedtek el itthon is. Tipikus eset, hogy a határozott idejű szerződést „megrövidítik" vagy a lejártat nem hosszabbítják meg. Ilyenkor általában valamiféle szakmai (esetleg személyes) ellentét húzódik meg a háttérben a szóban forgó első ember és felettese között. Van, hogy egy konkrét kérdésben állnak egymástól távol az álláspontok, de az sem ritka, hogy menet közben kicserélődnek az igazgatóság (Board) tagjai, és új irányt szabnak a vállalatcsoportnak. Az új stratégiával pedig annak végrehajtói (az leányvállalatok irányítói) nem minden esetben tudnak azonosulni.

A multik gyakorlatáról, valamint a távozásáról nyilatkozó Takács Jánossal (Electrolux) és Sugár Andrással (T-Mobile) készült interjúnkat lapunk legfrissebb számában olvashatják.