Banknak lenni mostanában nem jó. Az Egyesült Államokban az öt legnagyobb bank az elmúlt öt évben 103 milliárd dollár büntetést és jogi költséget kapott a nyakába. Ausztriában a többi bank rovására és költségére igyekszik megmenteni az állam a Hypo Alpen Adriát. Szlovéniában két kisebb bank, a Probanka és a Factor banka csődöt jelentett, a tulajdonosok nem tolnak be több pénzt, az államnak kellett beszállnia.

A szlovákoknál magas bankadót vetettek ki, a horvátoknál elmeszelték a nagybankokat a devizahitelezésért, a lengyeleknél elvették az alapkezelőktől a nyugdíjpénztárak nagy részét (lásd keretes írásainkat!). Magyarország pedig állandó fenyegetettségben tartja a bankokat és rendre újabb adókat, terheket ró ki rájuk. Fülöp András, a Deloitte partnere szerint gyakorlatilag nem lehet olyan helyet találni a világban, ahol ma jó bankot üzemeltetni. Mindenhol napirenden van a múltbeli ügyek büntetése, a szabályozás, az adóztatás szigorítása. Ugyanakkor, ha körülnézünk a szűkebben vett régiónkban, a Visegrádi országokban, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban még hitelexpanzió van és a bankrendszer mindennapi életébe nem nyúlt bele a helyi kormány. Gondok vannak, hiszen a cseheknél van egy kis recesszió, a lengyeleknél már vége a nagy expanziónak, jön a konszolidáció, a szlovák bankadó magas, de itt euró van, nem merül fel a devizahiteles problematika, a régió beteg gyereke továbbra is Magyarország (lásd külön írásunkat!) A Figyelő cikke főleg azzal foglalkozik, hogy mi történt az egyes országokban és mit tehetnek a bankok, hogyan lehet egy bankot eladni, bezárni, illetve hogyan segítheti az állam a konszolidációt?

A cikket keresse a Figyelő 37-dik számában.