A tranzakciós illeték megemelése a bankokat sújtja, azok nem hárítják át az emelést a lakosságra - így indult a kormányzati kommunikáció, majd lapunk zárása idejére addig tompult, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette: akad még olyan bank, amelyik nem hárította át az illeték-emelést. Egyébként ez igaz, lapunk zárásáig, a nagybankok közül a CIB és a K&H még nem jelentette be díjainak módosítását. Nos, talán még akad olyan bank, amelyik nem lépett, de a napnál is világosabb, hogy a mindenféle extraadóval sújtott bankrendszernek esze ágában sincs lenyelni a növekvő terheket, veszteségei folytán nincs is abban a helyzetben, hogy az illeték-emelés áthárítását sokáig halogassa.

ÚJ SZÁMOKKAL
A tranzakciós illeték augusztus elsejétől nő, az átutalások esetében a jelenlegi kettő ezrelékről, három ezrelékre, a készpénzfelvételnél pedig háromról, hat ezrelékre, utóbbi esetben eltörlik a hatezer forintos sapkát is, vagyis, akár ennél is nagyobb lehet a kivetett illeték (ez a pénzmosás elleni védekezés miatt indokolható lépés) - a változásokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június közepén jelentette be. Természetesen a lépést igazolhatják azok az érvek, amelyeket a Figyelőnek egy, a kidolgozásban részt vevő kormánytisztviselő mondott. Eszerint a tranzakciós illetékben erős volt az elmaradás (ezt azóta drasztikus pótadó kivetésével is igyekezett a kormányzat pótolni), a kormány pedig azért volt ilyen harcias, mert szerinte a bankok vállalták, hogy a tranzakciós illetékhez ilyen és olyan befizetések párosulnak, vagyis kormányzati megfogalmazással, átvágták a kormányt. Arról is volt szó, hogy amennyiben a célkitűzés nem teljesül, akkor a kérdés újratárgyalható. Nos, újratárgyalásról végül nem volt szó, de a kormány kivetette, a némileg világháborús megfogalmazással harmadik védelmi vonalnak is nevezett intézkedés-együttest.

A kormányzati tartalékokat feltölteni hivatott intézkedés természetesen bizalomvesztéshez vezetett, ami már csak azért is káros, mert ezen változtatás bejelentéséig Varga Mihálytól sokat vártak a bankok, a gazdasági szereplők. Részben a személyisége miatt is, és részben azért, mert a kötött pályák, a kényszerek is kezdtek lekerülni a térképről, erre volt példa a túlzott deficit eljárás, vagy a vártnál jobb növekedés. Igaz, talán annak a bankárnak is igaza lehetett, aki szerint nem véletlen, hogy az addig bizakodással fogadott Varga Mihály lett végül „Matolcsybb a Matolcsynál". A miniszterelnök megunhatta a jő rendőr - rossz rendőr felosztást, vagyis azt, hogy a gazdasági szereplők által kiszámíthatatlansága és az egyeztetések elmaradása miatt sokat és nyíltan kritizált Matolcsy után van a kormánynak olyan tagja, akit szimpátia fogad a gazdaság felől. Hát, ez sokáig nem maradhatott így, Vargával gyorsan még erősebbeket mondatott ki, vagyis legyen mindenkinek tiszta, vége a reménynek. A minisztériumban abban bíznak, hogy a készpénzforgalom megadóztatása nem okoz olyan reakciókat, hogy az adóalany külföldi szolgáltatót vesz igénybe, a fehéredés ezt ellensúlyozhatja. A vállalati elektronikus utalásoknál pedig megmarad a sapka, vagyis az, hogy a készpénzforgalomban nem lesz kalap, szintén szándékolt, mert ott eleve gyanús a 100 ezer forint feletti készpénzforgalom, a gengsztereket meg minek védjük - hallottuk. Azon persze a kormányzati forrásaink is csak mosolyogtak, hogy az illeték-emelés ne a lakosságot érintené, természetesen a bankok gyakorlatilag mindent áthárítanak, a bankköltségeink meg fognak emelkedni, de mint látni fogjuk, a módszerek valóban különbözőek.

A részletek a Figyelő összeállításában találhatók, ahol a bankok gyakorlatáról részletes táblázatokat is találhatnak.