Nyár közepén még olyan híreket lehetett olvasni, hogy mindössze pár darab ilyen kötvényt jegyeztek le. A tavaszi indulás tehát kétségtelenül döcögősre sikeredett, de mostanra úgy tűnik, beindult a letelepedési államkötvény biznisz.
Amint arról lapunk is sokat cikkezett, több, az állam és a letelepedni vágyó magánszemélyek közt közvetítő cég is beadta a tevékenység elkezdéséhez szükséges kérelmét az Országgyűlés gazdasági bizottságához. Eddig hét vállalkozás kérelme került a bizottság elé, velük az ÁKK-nak törvényi kötelezettsége a szerződéskötés.
Arról nem szolgáltatott adatot az adósságkezelő, hogy mely cégek, illetve rajtuk keresztül milyen nemzetiségű magánszemélyek érintettek az eddig lefolytatott letelepedési eljárásokban, ezekkel az ügyekkel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz irányítottak minket (amit meg is tettünk, várjuk a hivatal válaszát). Arra hivatkoztak, hogy az adósságkezelő csak a letelepedési államkötvény zártkörű forgalomba hozatalában részt vevő vállalkozások adatait ismeri, arról viszont nem rendelkezik információval, hogy az érintett vállalkozás által kibocsátott értékpapírt milyen nemzetiségű magánszemélyek jegyezték le, vásárolták meg.
A letelepedési államkötvény nem az a papír, amit a letelepedni vágyók meg tudnak vásárolni. Az állam 250 ezer euró névértékű papírt bocsát ki, amit diszkontáron jegyeznek le a közvetítő vállalkozások, amelyek aztán legalább öt éves futamidejű saját papírokat bocsátanak ki. Ebből kell a jelentkezőknek legalább 250 ezer euró névértékűt birtokolniuk, legalább öt évig.
Figyelembe véve a diszkonttényezőt, számításaink szerint az állam a jelenlegi, 295 forint körüli euróárfolyam mellett eddig 4,8-5,0 milliárd forintot kereshetett a letelepedési programmal. Ez a bevétel egyelőre eltörpül akár a költségvetés, akár az államadósság finanszírozás méretéhez képest, de hasonló bővülési ütemet feltételezve a következő három negyedévben, egy év leforgása alatt akár 20 milliárd forintra is emelkedhet a bevétel.
A hét, eddig bizottsági jóváhagyó pecséttel rendelkező vállalkozást javarészt külföldön, többnyire adóparadicsomnak számító helyeken jegyezték be. Tulajdonosi, érdekeltségi körük nem minden esetben látható át teljesen tisztán. Rajtuk keresztül már most magyar letelepedéshez juthatnak ázsiai, afrikai, észak-amerikai és európai országok állampolgárai - a listáról Közép- és Dél-Amerika viszont még hiányzik.