A szóvivő rámutatott, hogy a bizottság csak rövid távon, meghatározott időre tartja indokoltnak a kiskereskedelmi energia árának központi szabályozását, meggyőződése ugyanis, hogy bár rövid távon, átmenetileg a szabadpiaci ár magasabb lehet, a verseny hosszabb távon kedvezőbb árat tud kialakítani a hatósági árnál, és a fogyasztóknak is ez az érdekük.
"Ha a fogyasztói ár nem tükrözi a valós árat, akkor a vállalkozók a várható alacsony profit miatt nem lépnek majd be erre a piacra, nem lesz beruházás, nem lesz verseny, és ha nincs verseny, akkor ez a helyzet állandósul, és nincs, ami lenyomja az árakat" - ismertette a bizottsági álláspontot a szóvivő.

Arra is kitért, hogy a 28 uniós ország közül 17 szabályozza központilag a lakossági energiaárakat, közülük viszont többet is sikerült meggyőzni, hogy ezt az általuk jónak látott ütemben a jövőben vezessék ki a rendszerből. Ezek: Románia, Portugália, Dánia, Lettország, Görögország és Észtország - sorolta a szóvivő.

Marlene Holzner megjegyezte: vannak olyan országok is, ahol például a piac csekély mérete indokolja a központi árszabályozás fenntartását. Ilyen például Málta és Ciprus. 200 ezer fogyasztóért soha nem fog 10 vállalat versenyezni - érzékeltette, hogy miért lehet ebben az esetben indokolt a hatósági ár fenntartása.

Holzner azt is elmondta, hogy Brüsszel azt tartaná hosszú távon is járható útnak, ha a szabályozott, egységes ár helyett célzott csoportok, például rászorulók vagy idősek, akiknek gondot okoz a rezsi kifizetése, mintegy szociális juttatásként kaphassanak alacsonyabb áron energiát.

A központilag meghatározott árral a gazdagok is ugyanannyiért jutnak hozzá az energiához, "ennek az árát pedig valakinek meg kell fizetnie" - fejtette ki a bizottság piacpárti érvelését az energiaügyi szóvivő.

Egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő ugyanakkor azt is elmondta, hogy a lakossági energiaszektorban a bizottság elnéző ugyan, méltányolja a szociális szempontokat, az üzleti felhasználók piacán viszont ennél erélyesebben lép fel a piaci szabályok érvényre juttatása érdekében. Ezt ugyanis versenyképességi kérdésnek tekinti, és az egységes piac szempontjait igyekszik érvényesíteni.

Nem indokolható Brüsszel szerint például, hogy egyes tagállamokban piaci árak érvényesülnek, máshol viszont nem, ezért ahol nem érvényesülnek a piac szabályai az árszabályozás miatt, ott torzul a verseny, a vállalatok hátrányba kerülhetnek. Ilyen okkal Franciaország és Lengyelország ellen kötelezettségszegési eljárás is indult már, a lakossági piac árszabályozásának területén nem készül ilyenre Brüsszel.

"Nem akarunk mi lenni azok, akik pisztolyt fognak valamelyik tagállamra, hogy törölje el a lakossági energiaárak szabályozását" - fogalmazott a neve elhallgatását kérő forrás, aki kifejtette, hogy ehelyett Brüsszel észérvekkel, rábeszéléssel igyekszik rávenni a vonakodó tagállamokat, hogy lássák be, mindenkinek az az érdeke, hogy az energiaárakat a jól működő verseny szabályozza.