Bírálatözön a múzeumi negyedre

A SZAKMA IS AGGÓDIK
Cseke Hajnalka
2013-12-13 07:00
A következő uniós ciklus legnagyobb szabású beruházásával kapcsolatban még az ötletpályázat nyertese is kételyeket fogalmazott meg. Félő, hogy a Városliget épületekkel zsúfolt lesz, a fizetős parkolók viszont az ürességtől konghatnak.
Szóval itt ülök, miután megnyertem a pályázatot, és tanulságaimmal valamint kételyeimmel vetek számot - írta Bereczki István építészmérnök a honlapján pár nappal azt követően, hogy október elején az ő csapatát hirdették ki nyertesként a városligeti múzeum negyed megvalósítására kiírt pályázaton. Azt mondja, nyertek, mert volt pár jó ötletünk. „Feldobtuk azokat az apró kis jobbításokat, amiket a tájépítész szakma az utóbbi években kitalált, de a Városligetben még nem épített meg. A kért új múzeumokat egy kivételével a Városliget szélére rakták, ebből következően a zöldfelület mennyiségét nem csökken. A határoló utakon belül megszűnne a gépkocsi és a troli forgalom. Kitaláltak egy Midi-busz hálózatot, ami környezetbarát (mert elektromos üzemű) így végre a parkon belül is lenne közlekedés. Beterveztek egy plusz metró megállót a Kós Károly sétány M3 felőli végére.
Csakhogy Bereczki István ezt követően azt taglalja, hogy lelkiismeret furdalása van, mert a kiíró rossz ötleteit is megvalósították és nem bírálták felül. „Megszüntettük az egész Dózsa György úti szabad parkolót, helyette épületeket és fizetős parkolókat terveztünk, pedig ez alaposan le fogja csökkenteni a Városliget látogatószámát" - írja a szakmai nyilvánosság elé tárt levelében. Mint mondja, nem gonoszságból terveztek fizetős parkolókat, hanem mivel felszíni parkolóra már nincs hely, kénytelenek voltak mélygarázsokat illetve parkolóházakat tervezni, azok fenntartása pedig nagyságrendekkel drágább lesz. „Előbb-utóbb bizony fizetősek lesznek, vagyis ebbe a Városligetbe mások fognak járni, szegények helyett gazdagok, ráadásul lehet, hogy kevesebben is, mint eddig" - figyelmeztet Bereczki.

KÉRDŐJELEK SORA

A legjobban azért aggódik, hogy a tervekbe berakták mind az öt a kiíró szervezet által kért múzeumot, holott ezeket másutt is el lehetett volna helyezni a városban, hogy életet leheljenek más városrészekbe. Amúgy pedig, mint érvel, ezeknek a múzeumoknak a létesítése illetve a Ligetbe költöztetése egyenként is vitatható. A Néprajzi Múzeum kiköltöztetése a Kossuth térről, turisztikai mágnes nélkül hagyja az éppen most megújuló Kossuth teret. A Nemzeti Galéria kiköltöztetése a Várból ugyanez az eset. Félő, hogy a Budapesti Történeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár csak a magyar iskolásoknak érdekes, nekik is csak akkor, ha kötelező elmenniük. A Fotográfiai Múzeum léte megkérdőjelezhető - szögezi le Bereczki, nem hiszi, hogy létezik olyan állandó vagy annyi érdekes időszaki kiállítás, ami folyamatosan megtöltene egy külön házat, s az Építészeti Múzeummal ugyanez a helyzet. Szerinte már most is számtalan kihasználatlan kiállítóhely van a városban, magában a Ligetben is. A Műcsarnok jobb kiállításokkal, több anyagi támogatással, nagyobb marketinggel nem kongana az ürességtől. A Palme Ház a jövőben Magyar Gasztronómia Házaként működhetne, jelenleg nem igazán vonz tömegeket. A Ludwig Múzeum ugyancsak fél házzal üzemel, s az Iparművészeti Múzeum is kong az ürességtől. Minek akkor Budapestre még több múzeumot építeni? - teszi fel a költői kérdést az építész.

A cikket keresse a Figyelő 50-dik számában.