Ha nem jön közbe váratlan esemény, a mindennel együtt 452,5 milliárd forintba kerülő metróvonalat jövő tavasszal - naná, a parlamenti választások előtt - végre átadhatják. A BKV-vel kapcsolatban azonban nem sokkal derűsebb a kép, mint másfél évvel ezelőtt, amikor Tarlós István kijelentette: „a BKV nem az én csődöm".
Krízishelyzet
Akkoriban szinte kilátástalannak tűnt a cég helyzete a zsinórban lejáró, összesen több tízmilliárdos bankhitelek miatt. A krízishelyzetet végül az oldotta meg, hogy az állam garanciát adott a megújított hitelkeretek visszafizetésére.
Akkoriban minden érintett arról beszélt, hogy ez a helyzet nem ismétlődhet meg, és záros határidőn belül megállapodás születik a kormány és a főváros között, amely hosszú távon biztosítja a budapesti közösségi közlekedés finanszírozását.
Csordogáló milliárdok
Ebből azonban egyelőre nem lett semmi, sőt, a BKV finanszírozása rövid távon kiszámíthatatlanabb, mint valaha. Tarlós nyár elején azzal állt a közvélemény elé, hogy a hiányzó 24 milliárdot megkapja a főváros a kormánytól. Ez azonban nehezen kezdett csordogálni.
A központi költségvetésben szereplő 10 milliárd időarányos részét csak júliusban utalta át az államkincstár Budapestnek, a múlt héten pedig megjelent egy kormányhatározat 7 milliárdos kiegészítő támogatás biztosításáról. Az utalás időpontjáról azonban nincs benne szó, nem is beszélve a további 7 milliárdról.
A korábbiak alapján valószínűleg a pénz akkor érkezik meg, amikor a főváros, a közlekedésszervezést végző Budapesti Közlekedési Központ, valamint a BKV elég hangosan nyomja a kormánynál a vészcsengőt: ha nem jön újabb pénzadag, leáll a verkli. A hosszú távú finanszírozás továbbra is csak ígéret, pontosabban: „folynak róla a tárgyalások".
A témáról és a járműcserékről részletesen a Figyelő hetilap augusztus 8-i, idei 32. lapszámában olvashat.