November 9-én Szófiában ittas skinheadek csoportja randalírozott egy szír menedékházban. Ahogy elhagyták az épületet, egy török származású éppen arra tévedt járókelőn vezették le a bennük maradt olthatatlan haragot. Utóbb derült fény rá, hogy a bántalmazott férfit, kinézete alapján, szírnek hitték - a férfi súlyos koponyacsonttöréssel és egyéb sérülésekkel került kórházba. A közeli kávézóban a helyiek azonnal értesítették a rendőrséget, de helyi lapok szerint csak egy jelenlévő próbált meg - sikertelenül - közbelépni.

A novemberi esethez hasonló, idegengyűlöletből fakadó támadások majdhogynem napi rendszerességgel fordulnak elő Bulgáriában, ahol a politikai és gazdasági felfordulás az egész országot érintő bizalmi válságot eredményezett. A Nemzeti Energiaszolgáltató Vállalat és a Nemzeti Egészégbiztosítási Alap jelenleg a csőd szélén táncol, a defláció kísértete is az ajtón kopog. „Egyszerűen nem lehetséges bármilyen hosszú távú tervet szőni ilyen helyzetben" - nyilatkozta Boyan Benev, 29 éves vállalkozó, szerző és a Szófiai TV alkalmazottja. „A helyzet az utóbbi néhány hónapban radikálisan romlott. Az emberek elidegenedtek egymástól, ami megnehezíti a közös tervezést és munkát."

Az elidegenedés mély működési zavarokhoz és a szélsőséges nézetek megerősödéséhez vezetett. „A bolgár társadalom a politikai és szervezeti összeomlás határához közeledik" - foglalták össze értékelésüket novemberben a szófiai székhelyű Alpha Research társadalomtudósai, akik hozzáfűzték, hogy a bolgár válaszadók csupán 19 százaléka hisz a kormány végrehajtó hatalmában. A törvényhozók és az alkotmánybírák rendre 11 és 12 százalékos bizalmat kaptak és az összes nagy párt veszített szavazóiból, kivéve a szélsőjobboldali pártot.

Az ultranacionalizmus 2005 óta töretlenül növeli népszerűségét. A radikális Ataka ekkor szerzett először helyet a parlamentben több mint 60 év után. A közelmúltban az országba érkező néhány ezer szíriai menekült olaj volt az amúgy is hevesen lángoló tűzre. A szélsőjobboldali pártok az alkalmat megragadva a bevándorlók kiűzésére buzdítja az embereket és „állampolgári járőrséget" szerveznek a „jövevények" megfélemlítése érdekében.

„A bulgáriai helyzet mára olyanná vált, mint a Weimari Köztárság volt Németországban, közvetlenül Hitler felemelkedése előtt" - állítja Evgeniy Dainov, a szófiai Új Bolgár Egyetem politológia és szociológia professzora. „Az első hasonlóság, hogy súlyos problémával küzdenek a közintézmények; egyik fele nem végzi megfelelően a munkáját, míg a másik fele a versenytársak ellehetetlenítésével magánérdekeket szolgál. A másik probléma az emberek hitvesztése az értékekben és a hatékony demokrácia működésében." Napjainkra már a kormányzási modell is kérdésessé vált.

Január végén még az előző jobbközép kormányzat elleni békés tüntetéssel vette kezdetét a mostani felfordulás. Az áram árának drasztikus emelkedése miatt utcára tóduló tömegek haragjának célkeresztjében az akkori pénzügyminiszter, a Világbank korábbi közgazdásza, Simeon Djankov állt, aki Európa legszigorúbb fiskális politikáját bevezetve nyomorba döntötte a lakosság jelentős részét. (Az Európai Bizottság márciusi értékese szerint körülbelül a népesség fele él súlyos gazdasági nélkülözésben, ami a legmagasabb arány az EU-ban.)

Február végére a kormány lemondott (Djankov volt az első, aki távozott), de a tüntetők száma tovább nőtt. Elégedetlenségük elérte az összes nagy pártot és központi intézményt, így nem meglepő, hogy a májusi választások nem jártak eredménnyel. A parlamentben patthelyzet alakult ki, mert egyetlen olyan párt sem érte el a 4 százalékos küszöböt, amely a tüntetőket képviselte volna. A következő hetek heves tárgyalásai után a tüntetéseket júniusban újból felélesztette, hogy a tapasztalat nélküli, 32 éves médiagurut, Delyan Peevskit nevezték ki nemzetbiztonsági vezetőnek - hamarosan neki is le kellett mondania hivataláról.

Sok elemző tavaszra új választást prognosztizál, miközben jól látható, hogy a politikusok egy része azzal sincs tisztában, milyen súlyos napokat él át az ország. Egy december közepén nyilvánosságra került fotón állítólag az Ataka vezetője, Volen Siderov napozik a kubai tengerparton - miközben a parlament a 2014. évi költségvetésről szavaz.
Victor Kotsev szabadúszó újságíró, politikai elemző, a Közel-Kelet és a Balkán szakértője.