2010-es váasztási plakát: válaszd a legkisebb rosszat - szavazz

Valószínűleg túlértékelték Bosznia-Hercegovina stabilitását a politikai elemzők. A társadalmi konfliktus a volt jugoszláv tagköztársaságban két évtizedig csak elszigetelt verekedésekben csúcsosodott ki, és főleg a kevert etnikumú városokat érintette. A nemzetközi média és a sajtó legfeljebb ezekre az eseményekre figyelt fel, vagy a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadáspárti elnökének, Milorad Dodiknak a nyilatkozataira. A két évtized alatt viszont felnőtt egy új generáció, amely számára a polgárháborús emléknél égetőbb problémát jelent életük kilátástalan helyzete, országuk távolodása Európától, miközben a volt Jugoszlávia többi tagköztársasága egyre inkább beilleszkedni látszik az európai politikai és gazdasági struktúrába.

Háromnapos elégedetlenség
A már három napja tartó, és péntek este kicsúcsosodó zavargások Tuzlából indultak, ahol a fizetésüket követelő és a privatizált üzemek bezárása ellen tüntető tömeghez csatlakozott a fiatalabb nemzedék is. A privatizált vállalatokat, bár a vezetőség ezt tagadja, a régi recept szerint csődbe juttatták és eladták vagyontárgyait. A rendőrökkel való összecsapások azután kezdődtek, hogy a tömeg kövekkel dobálta meg a helyi bíróság épületét. Sead Čausević, a tuzlai kanton elnöke az események hatására lemondott posztjáról, a tüntetők ezzel el is érték első követelésüket. A Sarajevo Times által közzétett követeléseik szerint a tüntetők az új, korrupciótól még nem érintett kormányzat felállítása mellett, az öt tuzlai üzem (Dita, Polihel, Poliolhem, Gumara and Konjuh) helyzetének rendezését, illetve a politikusi fizetések csökkentését követelik.

A tuzlai példát követve Mosztárban, Zenicában és Szarajevóban is lángba borították az elkeseredett tiltakozók a kormányzati épületeket, zavargások voltak még mintegy két tucat bosnyák városban. A péntek délutáni összecsapásokban 121-en sérültek meg, közöttük 101 rendőr. Késő estére a rendőri erőknek sikerült szétszórniuk a tüntetőket, akik felgyújtották az elnökségi épületet. Utóbbi tűzben megsemmisültek az állami archívum nagy értékű iratai, köztük az Osztrák-Magyar Monarchia korszakának iratai - írta a klix.ba helyi hírportál. Szombatra az indulatok elcsendesedtek, a legtöbb helyen megkezdték helyreállítani a romokat.

A dnevnik.hr horvát portál szombati híradása szerint a Mosztár központú Hercegovina-Neretva kantonban tömeges letartóztatások kezdődtek a tegnapi zavargás után. A helyi vezetés kemény válasszal reagált a történtekre. A rendőrség az eseményekben résztvevők előállítását ígérte, míg a politikai vezetés szervezett politikai érdekeket sejt a zavargások hátterében, amelyek fel akarják szítani az etnikai ellentéteket.

 

Gazdasági reformcsapda

Kérdéses, hogy meddig lehet az etnikai kártyát felmutatni, és azt hangoztatni, hogy bár az ország gazdasági helyzete rossz, a jelenlegi rezsim legalább féken tudja tartani a nemzetiségi indulatokat. Bosznia-Hercegovina húsz éve ugyanazokkal a strukturális problémákkal küszködik, amelyre ugyanez a politikai garnitúra eddig nem tudott választ adni. A volt Jugoszlávia örökségeként, hasonlóan a többi tagállamhoz, az állami tulajdonban lévő üzemek nagy része elavult és csak apasztja a központi költségvetést. Ugyanakkor az átgondolatlan privatizáció a szerdai tuzlai tiltakozáshoz hasonló eseményekhez vezethet.

Bosznia-Hercegovinában a munkanélküliek aránya 27,5 százalék a bosnyák statisztikai hivatal legutóbbi, 2011-es jelentése szerint. A fiatalkori munkanélküliség rátája ennek majdnem kétszerese. A legnagyobb probléma, hogy a munkanélküliség csökkentése terén az elmúlt évtizedekben nem történt előrelépés. Pontosabban a fejlődő gazdaságokra jellemző öt százalék körüli gazdasági növekedést az ország a válság kitöréséig nem tudta munkahelyekre váltani. A válság kitörése óta Európa kevésbé húzza a nyugat-balkáni gazdaságokat, ráadásul a nyugati országokban is nehezebb a munkavállalás.

A helyzet javítása érdekében a kormányzat az IMF-hez fordult, amely 2012 őszén egy 405 millió eurós stand-by hitelről döntött. A hitelért cserében végrehajtott gazdasági reformok azonban megdönthetik az eddig fenntartott szociális stabilitást. A politikai vezetés tehát kelepcébe került. Lemondott ugyan a jelentős veszteségekkel működtethető, de tömegeket foglalkoztató állami iparáról, hogy a reformokkal átalakítsa az ország gazdasági rendjét, ezek a reformok viszont éppen az elkerülni kívánt békétlenséget tüzelhetik.

Bosnyák tavasz és a szerb érdek

A bosnyák tavasz bizonyára még nem érkezett el, az elmúlt három nap zavargásait a keserűség szülte figyelmeztetésnek tekinthetjük. Tim Judah a BBC-n megjelent elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy fontos év következik idén Bosznia-Hercegovina számára: ősszel országos választásokat tartanak, Bosznia futballcsapata részt vesz a világbajnokságon, és júniusban százéves évfordulójához érkezik az első világháború kitörését okozó szarajevói merénylet.

Az ősz viszont akár forróbbra is sikerülhet, mint a nyár. Skóciában szeptemberben tartanak népszavazást a függetlenségről, míg novemberben Katalónia következik, és ez minden bizonnyal nem hagyja érintetlenül a boszniai Szerb Köztársaság vezetőit sem. A katalán nemzetgyűlés január végén elhatárolódott Milorad Dodik kijelentéseitől, amelyben tavaly a katalán helyzetet a boszniai szerbek státuszához hasonlította.

A mostani zavargások folyamán Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök-helyettes felszólította a Boszniai Szerb Köztársaság pártjainak vezetőit, tegyenek meg mindent a politika stabilitás érdekében. Szerbiának ugyanis az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével és a szerb-koszovói dialógus folytatásával, nincs szüksége újabb destabilizációs faktorra. Ráadásul március 16-án Szerbiában előrehozott választásokat tartanak.