Persze csak képletesen, hiszen a griffről elnevezett eszközöknek a svéd vállalat a gyártója, azokat a megrendelő, Brazília kapja majd meg. A 4,5 milliárd dolláros (közel 1000 milliárd forintos) vételár jelentős része viszont a Saabot illeti majd.
Visszaütött a lehallgatás
A döntőben a Boeing F-18 Super Hornetje és a Saab Gripenje küzdött meg, és a szakértők meglepetésére az utóbbi győzött. Az azóta kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a Boeing váratlan vereségében jelentős szerepet játszott az amerikai hírszerzési botrány.
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) ugyanis mások mellett a brazil elnök kommunikációját is lehallgatta. Emellett azonban van két további nyomós ok, ami a Gripen mellett szólt a Super Hornettel szemben.
Technológiát is kapnak
Az egyik az ár-érték arány. Azt gyakorlatilag még a svédek sem vitatják, hogy az F-18-as jobb gép, hiszen más ligában játszik: két hajtóműves, több fegyvert képes hordozni, képességei sokrétűbbek. Ám ennek megfelelően beszerzése és üzemeltetése is jóval drágább, mint a Gripené. Utóbbi tökéletesen megfelel Brazília számára, amely szomszédjai ellen 1870 óta nem viselt hadat.
A másik okot a technológiatranszferben és az ellentételezésben kell keresni. Ezen a téren az amerikaiak hagyományosan szűkmarkúak, miközben Brazília szeretné megkapni a lehető legfejlettebb gyártástechnológiát és az ahhoz tartozó egyéb ismereteket, hogy azokat saját repülőgépiparában kamatoztassa. A jelek szerint a svédek hajlandók is ezek átadására.
A témáról részletesebben olvashat a Figyelő hetilap idei első, január 2-án megjelent számában.