 |
A helyhatósági választások első fordulóját december elsején követi majd a második kör a koszovói önkormányzatokban. A két szavazás között azonban újra az urnához járulhatnak Kosovska Mitrovica három északi szavazókörében- így döntött a Központi Választási Bizottság miután az említett szavazóhelységeket a választás napján elkövetett támadások után be kellett zárni. Pristina döntése nyomán november 17-én ezekben a választókörökben megismétlik a szavazást. Nem lesz pótforduló azonban az erre szintén esélyesnek tartott Zubin Potok, Leposavić és Zvečan szerb többségű helyhatóságaiban, ahogy a többi szerbek lakta településen is legfeljebb a decemberi második fordulóban nyilváníthatják ki politikai akaratukat.
Pedig Belgrád azt szerette volna elérni, hogy minden szerbek lakta koszovói településen újrázzanak, nemcsak Észak-Koszovóban, hanem a déli területeken szórványban élő szerbség körében is. Ivica Dačić szerb kormányfő ezzel a szándékkal vett részt a szerdai szerb-koszovói tárgyalások újabb fordulóján Brüsszelben. A szerb kormány, amely már hónapok óta a választásokon való részvételre hívja fel a korábbi szavazásokat egyöntetűen bojkottáló koszovói szerbeket, átlépni látszik a problémán. A tárgyalások folytatása érdekében tudomásul vették Pristina döntését, amiben érzékelhető némi dac is a bojkott mellet döntő szerbekkel szemben. Erre utal a miniszterelnök kijelentése is, amelyben arra hívja fel a figyelmet, ha a szerbek továbbra is a távolmaradás mellett döntenek, előfordulhat, hogy albán polgármestert kapnak a nyakukba, és ebben az esetben Szerbia már nem sokat tud segíteni rajtuk.
A Tanjug szerb hírügynökség beszámolója szerint az utóbbiak ellenére a szerb-koszovói tárgyalások újabb fordulóját Dačić így is sikeresnek nevezte. A szerb és koszovói kormányfő megbeszélésén újból szóba került az áprilisi megállapodás végrehajtásának folytatása. A tavaszi paktum értelmében nemcsak a koszovói szerbek önkormányzatiságához szükséges jogokban és intézményekben állapodtak meg, hanem abban is, hogy nem akadályozzák egymás európai integrációs törekvéseit. Belgrádban abban reménykednek, hogy jövő év januárjában már megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.
A szerb uniós tagságra bizonyára még évekig kell várni, a belgrádi kormány politikája azonban lépésről-lépésre bizonyítja: az EU-integráció megelőz minden egyéb politikai célt. A szándék hátterében a kormány külföldi tőkére alapozott gazdaságpolitikája áll. A külföldi befektetők és nemzetközi vállalatok számára a pártonkívüli szakértőkkel feldúsított szocialista-haladópárti kabinet a jogbiztonság alapján álló gazdasági környezetet kíván teremteni. Az uniós integráció ezt a szándékot szavatolja, és ehhez a koszovói megállapodáson keresztül vezet az út.