A kormány kiemelt célnak tekinti az uniós források lehívását, ami nem csoda annak tükrében, hogy az állami építkezéseknek immár több mint 95 százaléka uniós támogatással valósul meg, szinte nincs olyan fejlesztés, ami mellett ne díszelegne az uniós támogatást hirdető tábla. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint a települések 98 százalékát érinti valamilyen uniós fejlesztés. Mégis gondok vannak a hivatalos kommunikáció szerint sikeres lehívással. Magyarország a horvátokat még nem tartalmazó, 27 fős mezőnyben a 21. helyen áll csupán, 47 százalékos arányával 2013 júliusában az Európai Bizottság adatai szerint. A forrásokat azonban nem csak 2013 végéig lehet felhasználni, hanem a hatályos támogatási szerződésekkel 2015 utolsó napjáig.
Célszerű röviden felvázolni, hogy miként is zajlik egy EU támogatási folyamat. A megvalósult projektről a számlákat a magyar hatóságok összegyűjtik, elküldik Brüsszelnek. Ott a helyi bürokraták ellenőrzik azokat és az uniós önrészt átutalják Magyarországnak. Abban az esetben, ha valamit kifogásolnak az Unióban, akkor várnak az utalással. Ez nem egyedi eset, viszonylag gyakori más országok esetében is. Jelenleg azonban a 15 magyar programból 13 van felfüggesztve. Csak az uniós intézményrendszer, az NFÜ és a közreműködő szervezetek működését finanszírozzák és a majdnem teljesen kimerült Gazdaságfejlesztési Operatív Program maradt nyitva. Az egyes operatív programok forrásai más-más uniós pénzalapoktól jönnek. Most egyszerre mindhárom jelentősebb forrást felfüggesztették (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap). Ez is ritka jelenség. „Ez azért jelez valamit, nem jóindulatúak. Igaz, hogy itthon is tesze-toszaság van, de kint se törekednek arra, hogy minden simán menjen" - mondta egy az NFÜ-t közelről ismerő beszélgetőpartnerünk.
A hírt az Európai Bizottság részéről is megerősítették kérdésünkre, hangsúlyozzák azonban, hogy a pénzcsapok elzárása bevett eljárás, ha úgy érzékelik, az adófizetői pénzek nincsenek teljes biztonságban. Ismét megindulhatnak a pénzáramok, ha a tagország a Bizottsági észrevételeit megnyugtató módon tudja tisztázni.

A KIEGYEZÉS A CÉL
Egy ilyen helyzetben a tagállam és az Unió tárgyalásokat kezd egymással. Az ilyen ügyeket ismerő forrásaink szerint ezek általában kompromisszumos megoldással érnek véget. Az EU többnyire 5-10-15 százalékos büntetést levon, aztán fizet. Egy ilyen tárgyalás néhány hónapig, esetleg fél évig tarthat. Forrásaink szerint Lázár János gyors sikerre törekszik, kora őszig szeretné lezárni a tárgyalásokat. Kétségtelen, hogy ez alatt az idő alatt az államnak kell finanszíroznia egyes beruházásokat, főleg ha önkormányzati invesztíciókról van szó. A kieső EU-s forrás így növeli az államháztartás hiányát, jó esetben csak átmenetileg. A közvetlenül a miniszterelnökség alá rendelt EU-pénz-felügyelet ilyenkor jó szolgálatot tehet. Az Unióval folytatott alkudozásokon ugyanis lehet „csomagban tárgyalni" -mondta egy informátorunk. Ezeken a tárgyalásokon nem szorosan az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos témák is előkerülhetnek. Magyarország tehet és forrásaink szerint majd tesz is, engedményeket ezeken a területeken. „Ezen fronton nincs 'életünket és vérünket' hozzáállás. Rá vagyunk kényszerítve a megegyezésre" - mondta forrásunk. Cserébe viszont helyreáll a finanszírozás. Alkuk sorozatára lehet számítani a következő hónapokban.

További részletek a Figyelő hetilap 34. számában.