A közétkeztetés szakácsai kapkodhatják a fejüket: az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) utasításait tartsák be, vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) előírásainak tegyenek eleget.

Becslések szerint 1,1 millió magyar veszi igénybe az iskolai időszakban hétről hétre a közékeztetést. Még az iskolai szünetben, a nyári hónapokban is több mint százezren esznek a menzán.

A közétkeztetést jelenleg egy 2011-ben készített ajánlás szabályozza. Az ajánlás elsődleges és legfontosabb szempontja az élettani szükségletek figyelembe vétele, akár az ízvilág és az étkezési hagyományok kárára is.

„A jelenleg hatályos jogszabályok egyértelműen fogalmaznak. Az élelmiszer biztonsági felügyelet a NÉBIH feladatai közé tartozik, a táplálkozás-egészségügyi vonatkozások tekintetében pedig az ÁNTSZ az illetékes hatóság." - közölte a helyzet tisztázását firtató kérdésünkre az ÁNTSZ.

„Fontos kiemelni, hogy objektív, előzetesen meghatározott mutatókról van szó. A NÉBIH érzékszervi vizsgálatai viszont az egyéni ízlésvilágtól nagyban függnek. Ezzel szemben az ÁNTSZ, illetve az OETI felmérése során egyértelműen meghatározható, hogy az adott ételben mennyi só van - ez objektív mérőszám." Nem kell tudni a sorok között olvasni ahhoz, hogy érezzük, nem tartják valami nagyra a társhatóság vizsgálódását. Forrásaink szerint nem egy tiszti főorvos már rosszallását fejezte ki szűk körben, amiért a NÉBIH úgymond belekontárkodik a munkájukba.

A tavaly alakult NÉBIH magára vállalta a feladatot, hogy a felszolgált ételeket „laboratóriumi érzékszervi vizsgálatnak" vesse alá. Zoltai Anna osztályvezető szerint azért január óta az ország 15 megyéjében 170 ebédet vizsgáltak meg munkatársaik, amelyet összesen 35 ezer ember, a menzákra befizetettek nagyjából 3 százaléka fogyasztott el.

„Álláspontunk szerint, ha egy étel érzékszervileg nem megfelelő, akkor hiába biztonságos, vagy beltartalmát tekintve megfelelő, nem eszik meg, így kárba vész" - mondta az osztályvezető. A vizsgálat tárgyát képező menük mintegy fele átlagosnak minősült, mindössze három étel volt nem megfelelő.

Érthetetlen, hogy a két hatóság miért nem hangolja össze vizsgálatait. „Keressük a kapcsolódási pontokat" - fogalmazott diplomatikusan az ÁNTSZ. Hozzátették: ezt annak ellenére teszik, hogy „az ÁNTSZ , illetve az OETI objektív mutatókon alapuló tudományos felmérése teljesen független a NÉBIH érzékszervi vizsgálatától." A NÉBIH nyitott az együttműködésre Zoltai Anna osztályvezető szerint, kívánatos is lenne munkájuk összehangolása, de erre ma nincs mód. A hivatalos magyarázat szerint az ÁNTSZ kapacitás hiányában pillanatnyilag nem tudja vállalni a közös ellenőrzéseket.

Illetve van egy terület, az ételfertőzéseké, ahol szoros az együttműködés. Szerencsére ez csak ritkán esik meg. (Figyelő 15. oldal)

Szabó Máté interjú

„Nem tetszik az unfair play gyakorlata"- címmel Szabó Máté leköszönő ombudsmannal közöl interjút a csütörtökön megjelenő Figyelő.

„A törvényalkotó kétharmad úgy tesz, mint a Harry Potter szereplői, három méteresre növesztik a kezüket, s létra nélkül csavarják ki egyik izzót a másik után" - nyilatkozta Szabó Máté. Az alapvető jogok biztosa már nem dönt a földtörvény ügyében, azt utódjára hagyja. „Szerettem volna elkerülni, hogy valaki is azt higgye, „a Szabó tudja, hogy elmegy, ezért betart a kormánynak" - mondta. Elmondása szerint hivatalba lépése óta egyetlen kormány sem próbálta befolyásolni, ugyanakkor bőven kapott kritikát, a mostani kormányzópárt tagjaitól, köztük Orbán Viktor kormányfőtől is. A bírálatok közül egyedül Tarlós István főpolgármesteré „fájt" neki. „Mind jogilag, mind stílusában otromba, de hát tudjuk: a stílus maga az ember... Egyben egy fájó pont, de nem magam, hanem a hajléktalanok miatt" - nyilatkozta a Figyelőnek. Az ombudsman a Fidesz kormány számos intézkedésével egyetértett, az Alaptörvényt is jónak találta kezdeti állapotában. „Ami viszont nem tetszik, az az unfair play gyakorlata. A szabályokat menet közben egyoldalúan változtatják, a kormánytöbbség a „játszmák" közben írja felül az eredeti játékszabályokat, sőt olykor még a játékasztalt is lecseréli, mint az alaptörvény negyedik módosításakor történt. De akinek ereje van és főleg ennyi, az tegyen úgy, mintha nem is lenne. Ez politikai kultúra kérdése. Tegyen úgy, mintha nem erőfölényből cselekedne." A negyedik alkotmánymódosítás Szabó Máté szerint unfair play a hatványon. Mindössze harmincegynéhány törvény vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól a polgárok nevében 2012 januárja óta, de úgy véli, ennek tízszeresét kellett volna felülvizsgálni. A kormányváltás óta több mint 700 törvényt fogadtak el, ez az eszeveszett tempójú jogalkotás is oka a tömeges formai és tartalmi hibáknak. „A nagyüzemi törvénygyártás félreértése annak a feladatnak, amit ez a politika magára vállalt" - jegyezte meg. További részletek az e heti Figyelőben. (Figyelő 22-24. oldal)

A pálinka lesz az agrárvezértermék

Már rotyog az idei szilvacefre a békési üstökben, de az aranykezű főzőmesterek még nem is sejtik, hogy a szaktárca évtizedes fejlesztési koncepciója szerint vezérterméket párolnak. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár egy nyári pálinkakonferencián beszélt a 10 éves fejlesztési koncepcióról, hogy a magyar pálinkából világmárka váljon. Olyan globális brand, mint a hungarikum törkölypálinka rokonából, az olasz grappából, vagy a szintén világsztár skót whiskyből. Amint az az államtitkár elképzeléseiből kiderült, a tárca teljes pálinkaágazati fejlesztési programot érlel, amely felöleli az alapanyag-termeléstől a feldolgozókapacitáson, piackutatáson át egészen a marketingig, az értékteremtéstől a hagyományőrzésig a szektor egészét. A témáról bővebben a friss Figyelőben olvashat. (Figyelő 32-33. oldal)