Magyarország olimpiát szeretne rendezni 2012-ben - erről tájékoztatta Orbán Viktor kormányfő Juan Antonio Samarancht, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét lausanne-i látogatása során. Mindez 2001 tavaszán történt, alig egy esztendővel később pedig a kormány megbízásából el is készült a PricewaterhouseCoopers (PwC) által jegyzett megvalósíthatósági tanulmány, amelynek legfőbb következtetése az volt: ha feszített tempóban is, de elérhető Budapest számára a 2012-es rendezés.

A dokumentum 380 milliárd forintot irányzott elő sportfejlesztésekre, aminek felét adta volna az az olimpiai és a médiafalu. A jelenlegi tervek szerint a kabinet 2017-ig több mint 340 milliárdot költene a sporttal kapcsolatos beruházásokra, ami azt jelenti, hogy négy év múlva aligha lesz olyan olimpiai versenyszám, amelynek ne lenne meg a helyszíne.

A sportlétesítményekkel tehát, ha megvalósulnak a tervezett projektek, kifejezetten jól állunk majd, a gond csak az, hogy önmagában ez édeskevés egy olimpiához. A rendezésre fordított pénz nagy részét ugyanis a tapasztalatok alapján nem a közvetlenül a sporthoz köthető projektek, hanem a szükséges alapinfrastruktúra kiépítése emészti fel. Ezen a területen pedig komoly lemaradásban vagyunk. A PwC által meghatározott, rendezéshez szükséges projekteknek például a negyede sem valósult meg az elmúlt 11 évben, holott a cégnél eredetileg azzal kalkuláltak, hogy a mintegy 3900 milliárdnyi infrastrukturális fejlesztés 75-80 százaléka (köztük a négyes és az ötös metró is) az olimpia nélkül is meglesz mostanra. Ráadásul az elmúlt másfél évtizedben a játékok drágábbak lettek, a NOB szigorúbb, a gazdasági helyzet pedig sokkal kedvezőtlenebb.

Részletek a Figyelő 43. számában