Stelios Stavridis vállalkozóként már a csúcsra ért, most pedig országa megmentéséért dolgozna tovább. A 66 éves görög üzletembert nemrég nevezték ki a privatizációs ügynökség élére, amelynek feladata több száz állami tulajdonban lévő ingatlan, cég, kikötő és repülőtér eladása. Bár Stavridis már a harmadik vezető idén, határozottságán a körülmények változékonysága mit sem változtat.

Ahogy fogalmaz, „kitűnő" beszélgetéseket folytatott a Trojka (IMF, Európai Bizottság, Európai Központi Bank) képviselőivel, akik a szokásos helyzetértékelő útjukra érkeztek az országba. Ugyanakkor Stavridisnak közölnie kellett azt is, hogy az általuk kitűzött idei privatizációs cél nem lesz tartható, mivel a nemzeti gázipari vállalat megvételétől a Gazprom az utolsó pillanatban visszalépett, és a Görög Szerencsejáték Zrt., az OPAP eladása is zátonyra futott. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy idén 2,6 milliárd euró hiányzik a tervezett privatizációs bevételekből, ami egyéb bizonytalanságokkal egybevéve már 11,1 milliárd eurós hiányt mutat 2015-ig.

A pénzügyi szakemberek meggyőződése szerint egy újabb adósságleírás nélkül az ország nem lesz képes talpra állni, ami viszont azt jelentené, hogy a németek által nyújtott pénzügyi támogatás egy jelentős része végérvényesen elveszne. Nem csoda, hogy Angela Merkel ellenez mindenféle adósságenyhítést, mivel a pénzügyi nyomás enyhülése meglátása szerint a reformok végrehajtásának további lassulásához vezetne.

Az eddigi 6 megszorító csomag hatására az idei deficit már 4 százalék körül lehet, amit az Unió vezetői Antonis Szamarasz jelenlegi miniszterelnök sikerének tartanak. Ezek az eredmények azonban csak külső szemmel csillognak olyan fényesen, ugyanis a háztartások bevétele majd 40 százalékkal csökkent a válság kezdete óta, a fiatalok 64 százalékának nincs munkája, az egészségügyi rendszer pedig az összeomlás szélén áll.

„A politikai rendszerünk mérgezett" - mondja Antigone Lyberaki, a Panteion Egyetem közgazdász professzora. Véleménye szerint a közhivatalokban a kenőpénz és a személyes kapcsolatok fontosabb szerepet töltenek be, mint a valós teljesítmény. A befolyásos érdekszervezetek az elmúlt években különféle kiváltságokat szereztek maguknak, amelyeket most minden áron meg akarnak tartani.

A hivatalos tervek szerint 2015-re a közszféra létszáma 150 ezer fővel csökken és 15 ezer közszolga helyét magasan kvalifikált fiatal veszi át, azonban a kormány túlságosan is tart az elbocsátásoktól. Ahogy Paul Mylonas, a Görög Nemzeti Bank közgazdásza mondja, alulbecsülték a végrehajtandó reformok átfutási idejét és a régi rendszer szívós ellenállóságát.
Az ország talpra állítására tett javaslatokban nincs hiány. Mylonas meggyőződése szerint hatalmas lehetőség rejlik a hajózáshoz kapcsolódó szolgáltatói szektorban, különösen a logisztika, biztosítás és tárolás terén. Mások szerint a turizmusnak kéne jobban az országba látogatók felé nyitnia. Kiemelten fókuszálva a kultúra és a hegyi kerékpározás iránt érdeklődőkre, mivel ahogy mondják, az ország 6 hónapig szinte „üres".

Mindezek ellenére a Trojka képviselői rendkívüli optimizmusról tettek tanúbizonyságot. Várakozásuk szerint a GDP-növekedés 2017-re 3,5 százalék lesz, míg az ország adóssága 175 százalékról 110 százalékra csökkenne 2022-re.

Anne Seith a Der Spiegel külföldi tudósítója.