Horváth Andrásnak követője akadt. A szervezett keretek közt zajló áfa csalásokról először nyilatkozó volt NAV-os után egy másik ellenőr is a nyilvánosság elé tárta lesújtó véleményét a magyarországi viszonyokról. Igaz, ő a névtelenség homályába burkolózik. Az atlatszo.hu internetes tényfeltáró oldalnak adott beszámolója mindenesetre több ponton is átfedésben van mindazzal, amit Horváth András állított korábban: a kiemelt, vagyis a legnagyobb adózókkal foglalkozó igazgatóságokon adminisztratív úton akadályozzák az ellenőröket a több vállalkozást érintő áfa csalások felderítésében. Például úgy, hogy a vizsgálatok kiterjesztésére vonatkozó javaslataik nem kapnak zöld utat - legalábbis ezt állítják Horváthék.

Miközben újabb egy hét elteltével sem tudjuk, mely cégekről, illetve NAV-os vezetőkről van szó, a Figyelő talált egy nagyon tanulságos összeállítást az uniós áfa csalásokról. Ezek a számok a legsúlyosabb vádakat, amelyek szerint állami vezetők közreműködésével, maffiaszerűen folyna az nálunk a csalás nem támasztják alá. Az viszont egyértelműen kiderül belőlük, hogy Magyarország az ilyen bűncselekmények egyik legfontosabb országa a kontinensen. Az adatok nem hazudnak, a toplisták élmezőnyéhez tartozunk.

AMIRE NEM LESZÜNK BÜSZKÉK

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2011-ben a bruttó hazai termék 3,7 százaléka, azaz mintegy 3,7 milliárd euró, vagyis bő ezer milliárd forint kerülte el a magyar költségvetést. Ezekkel a csúnya számokkal bekerültünk a hat legfertőzöttebb ország közé, a görögök, lettek, litvánok, szlovákok és románok társaságában. Még följebb kerülünk a listán, ha a 2000 és 2011 közti időszakot nézzük, ekkoriban csak a litvánok és a románok előztek meg minket, s velünk holtversenyben állt Görögország.

Úgy áll tehát a dolog, hogy Európa áfa csalóinak térképén Magyarország vastagon be van karikázva, mint ahol nagy pénzeket lehet kaszálni. Ráadásul egyre többet. Ezt jelzi az, hogy míg a kétezres években a GDP 3 százaléka fölé nem mozdult el a csalások mértéke, tavalyelőtt már 3,7 százaléknál jártunk. Ebben részben persze a gazdaság visszaesése is ludas.

A trend a 2004-es uniós csatlakozással kezdett el erősödni. Az ellenőrzött országhatárok unión belüli megszűnésével, a vámellenőrzések keletre tolódásával, az EU-s áfa elszámolások bevezetésével, jóval nagyobb lett az csalók mozgástere, mint korábban. Magyarország közbeiktatását pedig vonzóbbá teszi a magas áfa kulcs - mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az adószakértő szerint minél alacsonyabb egy országban az áfa kulcsa, annál költségesebb adóelkerülő struktúrákat felépíteni. Ha viszont elég sokat lehet nyerni az áfán, akkor nagyobb megtérülést biztosít az elkövetőknek a csalásra szolgáló céghálózat kiépítése. „Ezért mindenképpen érdemes számításba venni a világbajnok magyar 27 százalékos kulcsot, amikor a visszaélések okait keressük - jelezte a Figyelőnek Vámosi-Nagy Szabolcs.

A cikket teljes terjedelemben keresse a Figyelő 48-dik számában.