Az MLSZ vezetője hangsúlyozta: jelenleg a hazai futball-klubok helyzetét determinálja, a sportág gazdasági helyzete, elsősorban az, hogy a magyarországi vállalatok közül igen kevés költ szponzorálásra. Az elnök szerint ebben egyebek mellett szerepet játszik az is, hogy a kormányzat épp azokat az ágazatokat, és vállalatokat sújtja különadókkal, amelyek nagy ügyfélkörrel rendelkeznek, és így eséllyel támogatnák például a focit. A jelenlegi helyzetben azonban ezek a társaságok nem azt keresik, hogy hol tudnak még különböző szponzori pénzeket elkölteni. Csányi hozzátette: bízik benne, hogy ha az ország kilábal a recesszióból, akkor ebben lesz változás, és hazai labdarúgó-szervezetek eredményesen tudják majd megszólítani a nagy ügyfélkörrel rendelkező cégeket.
A hazai vállalatok sporttal kapcsolatos költési hajlandóságát jól mutatja, hogy nemzetközi összevetésben hazánkban a sportközvetítések reklámtorta-részesedése is elenyésző. Málnay B. Levente, a ChelloCentral Europe vezérigazgatója a műsorban elmondta: az Egyesült Államokban például a sportcsatornák össznézettsége nagyjából 3 százalék, a sportközvetítések körüli hirdetések azonban a teljes reklámbevétel 13-17 százalékát adták az elmúlt években. Ezzel szemben itthon ugyan a nézettség szintén a 3 százalékot közelíti, a sport-televíziók azonban a tévés reklámtortából alig 1 százalékos szeletet képesek kihasítani.
Málnay B. Levente hozzátette: ennek ellenére hosszútávon gondolkodnak a magyar labdarúgásban, és ezért invesztálnak éves szinten több milliárd forintot a hazai mérkőzések közvetítésébe, illetve a sportág promótálásába.
Utánpótlás-neveléssel javítanának.
Csányi Sándor szerint a hazai foci fejlődéséhez szükséges színvonal-növekedés egyik legfontosabb eszköze a hazai utánpótlás-nevelés felfuttatása lenne, amit az MLSZ is próbál ösztönözni. A szövetség elnöke elmondta: az idei szezontól kötelezték az élvonalbeli csapatokat, hogy 25-ös keretükbe legalább nyolc magyar nevelésű játékost nevezzenek, s ez a szám a következő idényben 12-re, majd egy évvel később 13-ra emelkedik.
Emellett az MLSZ arról is határozott, hogy a televíziós díjak 15 százalékát - azaz idén 382 millió forintot-a fiatal focisták „foglalkoztatottsága alapján" osztják szét a klubok között: annál több pénzhez juthat egy együttes, minél több időt töltenek a pályán 23 év alatti focistái. Ebben egyébként az első fordulók alapján komoly eltérések vannak az egyes csapatok között: ha a jelenlegi állás szerint osztanák ki a pénzeket, akkor lenne olyan csapat, amely mindössze 2 milliót kap, de olyan klub is, amelynek 66 milliót utalnának.
A színvonal emelése mellett az érdeklődés növelésének másik eszköze a lepusztult létesítmények fejlesztése lenne. Csányi Sándor a Sport TV műsorában elmondta: a közérdeklődés középpontjában álló stadionépítéseken túl az összes pályát olyan szintre szeretnék fejleszteni, hogy azok képesek legyenek kulturált szórakoztatást biztosítani a szurkolóknak. Ehhez szükséges lehet a pálya minőségének javítása,a beléptető-rendszerek kialakítása, sőt akár a nézőtér lefedése és a pályák fűthetőségének biztosítása is.
A kulturált szórakozásra alkalmas létesítmények több okból is lökést adhatnak a hazai labdarúgás fejlődésének. Egyrészt minden bizonnyal növekedésnek indulna a helyszíni nézők száma, és így a meccsnapi bevételek i emelkednének, márpedig a magyar futball gazdasági gondjainak legfőbb oka talán épp ez utóbbiak igen alacsony aránya. Másrészt a nemzetközi mérkőzések rendezésére is alkalmas stadionok lehetővé tennék, hogy világsztárok játszanak hazánkban, ami mindig ösztönzőleg hat egy sportág fejlődésére.
Csányi Sándor jelezte: az új Puskás Ferenc stadion elvileg 2017-re elkészül, az MLSZ ezután egy év türelmi időt követően szeretne megpályázni egy Bajnokok Ligája, vagy Európa Liga döntőt. Emellett a szövetség elnökének elképzelései szerint 2020-ban akár Európa Bajnoki mérkőzést is rendezhetnek Budapesten. Ez utóbbi terv megvalósulását segítheti, hogy az UEFA tervei szerint hét év múlva már nem országok szerveznék a kontinensviadalt, hanem városok, így elvileg lehetőség nyílik arra, hogy egy állam csak egy stadionban rendezzen mérkőzéseket.