Az államtitkár emlékeztetett arra is: a következő hét évben uniós forrásból a hazai társfinanszírozással együtt 7300 milliárd forint áll majd rendelkezésre, és ennek 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre megy.Cséfalvay Zoltán szerint a pénzügyi konszolidáció befejeződése után a figyelem most a fejlesztéspolitika felé fordulhat. A továbblépéshez szükség van arra, hogy a nagy, globális értékláncokhoz minél több területen tudjanak kapcsolódni a hazai vállalatok. Fontos még a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése - közölte az államtitkár.A források felhasználásáról szólva az államtitkár elmondta: jelentős változás várható a következő hétéves periódusban.Különbséget kell tenni azok között a fejlesztések között, amelyekből a vállalkozói szektor egésze profitálhat, és amelyek sima vállalkozói beruházások - hangsúlyozta.

Cséfalvay Zoltán szerint két különböző támogatási rendszerre van szükség. A következő időszakban erősebben szeretnének a pénzügyi eszközökre, például a visszatérítendő támogatásokra, kedvezményes hitelekre, garanciákra és ezek kombinált formáira támaszkodni - mondta.

A visszatérítendő támogatások később is elérhetők, hosszú ideig a magyar vállalkozói szektor rendelkezésére állnak. Azzal számolnak, hogy az összes beérkező forrás 10 százaléka pénzügyi eszközök formájában jut el a vállalkozókhoz - közölte az államtitkár.Emlékeztetett arra is, január 1-jével megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az operatív programok irányító hatóságai az illetékes szakminisztériumokhoz kerülnek át. Ez a változás Cséfalvay Zoltán szerint lerövidítheti, gyorsíthatja a folyamatokat.Fontos változásnak nevezte azt is, hogy januártól az uniós és a hazai források összhangjának megteremtése érdekében a innovációs alap is a nemzetgazdasági tárcánál lesz.

Parragh László, az MKIK elnöke előadásában egyebek mellett kitért arra: az uniós források jó elosztásához kell működő intézményrendszer, aminek ma még csak a körvonalait látják, és kell egy programrendszer, amiről még nincs megállapodás Brüsszellel. A vállalkozások számára nagyon fontos kérdés, hogyan lehetnek nyertesei 2014-2020 között az uniós forrásoknak, különösen az innováció tekintetében, olyan versenytársakkal, mint például Németország, Franciaország vagy más fejlett országok - emelte ki a kamara elnöke.

Parragh László ismertette: Magyarországon a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) mindössze 13 százaléka végez innovációs tevékenységet, egyebek mellett a forrás- és szakemberhiány miatt. Az MKIK 2012-ben a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött megállapodás alapján létrehozott egy innovációs tevékenységet támogató hálózatot - emlékeztetett a kamara elnöke.