Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette: a mostani árfolyamgát kihasználtsága állományarányosan csak 50 százalékos. Az MNB szakemberei vizsgálták, hogy miért nem léptek be a programba a távolmaradók.

A megkérdezettek közül többen attól tartottak, hogy öt év múlva megnő a törlesztőrészletük, negyedük pedig új megoldásokat szeretett volna látni. Vonnák Balázs szerint ezért is érdemes lenne egy végleges megoldással előállni az árfolyamgáttal kapcsolatban.

A stabilitási jelentés alapján a pénzügyi stabilitási kockázatok közül kiemelkedik a háztartások devizában való eladósodottsága. A számottevő csökkenés ellenére a deviza alapú jelzáloghitel állomány még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, 500 ezer szerződéshez kapcsolódóan. Az adósok a rendelkezésre álló jövedelmüknek magas, 25 százalékos arányát fordítják átlagosan hiteltörlesztésre.

A természetes fedezet hiánya miatt a lakossági ügyfelek jelentős mértékű árfolyamkockázatot is viselnek, aminek kezelése valamennyi szereplő érdeke. A lakossági ügyfeleknél a probléma megoldását az árfolyamkockázat megszüntetése jelentheti, emellett azonban indokolt lehet a referencia-kamatozás kiterjesztése a fennálló jelzáloghitel-állományra, ami mérsékelné az ügyfelek kamatkockázatát és kamatterhét.

A devizahitelesek problémájának megoldása a hitelezési fordulatot is előrébb hozhatja ebben a szektorban - olvasható a jegybank kiadványában.

A jegybank szeretné, ha kötelezően kiterjesztenék a referenciaalapú kamatszámítást a meglévő devizaalapú jelzáloghitelekre és maximálnák a kamatmarzsot is - tette hozzá.