Devizahitelek - Raiffeisen: fontos a bankok egészséges működése
2013-07-29 09:37
Egy egészséges nemzetgazdasághoz egészséges bankokra van szükség - mondta Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International (RBI) vezérigazgatója hétfőn egy osztrák lapnak.
Sevelda a Wirtschaftsblattnak adott interjúban úgy fogalmazott: reményei szerint a magyar kormány belátja, hogy "egy egészséges nemzetgazdasághoz egészséges bankokra van szükség".
A bankok "nem lehetnek az ország fejőstehenei" - fogalmazott a Raiffeisen közép- és kelet-európai csoportjának néhány hete kinevezett új vezetője. "Meg akarjuk őrizni magyarországi jelenlétünket, de amikor azt hallom, hogy folyamatosan olyan intézkedéseken dolgoznak, amelyekkel megkopasztják a bankokat, akkor minden Magyarországon működő banknak fontolóra kell vennie dolgokat" - mondta.
Sevelda szavai szerint a Raiffeisen Magyarországon az elmúlt években több veszteséget könyvelt el, mint amennyit összesen keresett. A bank saját korábbi becslését, amely szerint 2014-ben nyereséges lesz a magyar leányvállalat, "nehéz lesz teljesíteni", ha mindaz megvalósul, "amiről szó van" - mondta a lap kérdésére.
A stratégiájukról szólva kijelentette, hogy az RBI stabilizálni akarja az üzletmenetét Magyarországon, és lépéseit attól teszi függővé, hogy az állam milyen intézkedéseket hoz.
Heinz Wiedner, a magyarországi Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója pénteken a Reutersnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a magyarországi bankok kritikus helyzetben vannak, és nem engedhetnek meg maguknak további veszteségeket a kormány tervezett devizahitel-kivezetési programja miatt.
A Wirtschaftsblattnak adott terjedelmes interjúban Sevelda megerősítette, hogy elképzelhetőnek tartja a tőkeemelést és egy partner bevonásának lehetőségét is az RBI-nél. Hozzátette, hogy inkább "pénzügyi befektetőre" és nem stratégiai befektetőre gondol. "Ez nem jeleni azt hogy menyasszonyt keresünk" - jegyezte meg.
Sevelda kitérő választ adott arra, hogy az RBI végrehajthat-e tőkeemelést még ebben az évben, illetve visszafizeti-e az osztrák államnak a nem fizető részjegyek formájában a pénzügyi válság csúcsán kapott segítségnyújtást. Az 1,75 milliárd eurós tőkére idén 8, jövőre 8,5 százalékos kamatot fizet a bank az osztrák államnak.
MTI