Csökkentették létszámukat az EU-s pénzeső magyar tulajdonú legnagyobb haszonélvezői, ráadásul eredményességük romlott az elmúlt öt évben. Lapunk exkluzív listát közöl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján a legtöbb pénzt elnyert társaságokról, elemezve teljesítményüket.
A listánkon szereplő 81 magáncégnek összesen 161 milliárd forint forrást ítéltek meg, ami, ha minden jól megy, 384 milliárdos fejlesztés létrejöttét segíti elő. Bár még számos projekt nem zárult le, vagy csak most kezdődik, 2012 végéig a támogatások hatására nem látszik igazán átütő fejlődés. A magyar tulajdonú cégek esetében a majd 95 milliárdos támogatás dacára az export aránya az összesített árbevételen belül nemhogy nőtt, hanem 26-ról 24 százalékra csökkent.
Az elmúlt évek adócsökkentései mellett tehát a nyereség visszaesése is közrejátszott abban, hogy ezen kör 60 százalékkal kevesebb társasági adót fizetett be. Márpedig végső soron ezen keresztül (is) térülne meg az állami támogatás. Egy másik gyakran hivatkozott pozitívum a munkahelyteremtés, ám ezen a téren a magyar tulajdonú cégek katasztrofálisan teljesítettek: négy év alatt (2009-től rendelkezünk adatokkal) a 46 vállalatnál jó 2 százalékkal, 367 fővel még csökkent is a létszám, dacára a már kifizetett 42 milliárd forint támogatásnak.
A külföldi tulajdonú cégek - döntő részben a kormányzati retorikában oly gyakran ostorozott multinacionális nagyvállalatok - jobban teljesítenek: 2009 óta majd 9,5 ezer munkahelyet teremtettek a kifizetett 23,1 milliárd forint támogatásnak köszönhetően. Már ha feltételezzük, hogy valóban a támogatásoknak köszönhetők a külföldi érdekeltségű cégek beruházásai. Ezt azonban közel sem vehetjük biztosra.
Megkérdeztük ezeket a vállalatokat: megvalósították volna a beruházásokat támogatás nélkül is? A német vegyipari cégnél, az Evoniknál elmondták, hogy a projektbe e nélkül is belevágtak volna, így azonban gyorsabb a megvalósítás. Az amerikai központú autóipari beszállító Delphi úgy tájékoztatta lapunkat, a támogatások - amelyeket más országokban is keresnek - fontos faktorok abban, hogy újabb befektetéseket hajtsanak itt végre. A hardvergyárat és szolgáltatórészleget működtető NI Hungary is csak épülőfélben lévő kutatóközpontjáról közölte egyértelműen, hogy támogatás hiányában biztosan nem vágott volna bele a beruházásba. A témában folytatott háttérbeszélgetések alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy a multinacionális cégek számos tényező (például adórendszer, piacok közelsége, logisztikai kihívások, munkaerő ára és minősége) figyelembevételével hozzák meg befektetési döntéseiket, a támogatást pedig úgy tekintik, mint habot a tortán.
A jövedelmezőségben az állami és a magánszféra között megfigyelhető különbséget jórészt a MÁV okozza, korábbi masszív veszteségével. A listán szereplő állami-önkormányzati cégeket egyébként sem lehet egy kalap alá venni a magánvállalatokkal, mivel például a messze legnagyobb egyedi nyertes, a NIF a lekötött pénzből az infrastrukturális beruházásokat fizeti ki. De a többi állami cég is részben ilyen projektekre fordítja az összegeket. Így a 19 ilyen tulajdonú listatagra jutó összesen 1810 milliárd forint nagy részének nem ezek a társaságok a végső haszonélvezői, hanem a közbeszerzési tendereken győztes vállalatok, például a Közgép, a Strabag vagy a Swietelsky. Ezek azonban ebben a listában nem jelennek meg, noha a megrendelésekkel nekik jutó összegek révén bőven beférnének az első százba.
A teljes lista a holnap megjelenő számban megtekinthető. (Figyelő 9-16. oldal)
Szlovák ingatlanvásárlási roham a határszélen
Töretlen a szlovákok ingatlanvásárlási kedve a határ menti magyar falvakban. Főleg Pozsony és Kassa vonzáskörzetében élénk a kereslet - értesült a Figyelő. A jelenség nem új, már 2005 óta tart, és továbbra is a szlovák és magyar ingatlan árak különbözete motiválja a vásárlókat valamint az, hogy a magyar településekről a jó útviszonyok miatt hamarabb tudják megközelíteni a szlovák fővárost és Kassát, mintha e városok szlovákiai agglomerációjából ingáznának.
A HAZA NEM ELADÓ!- ezt festették egy éjszaka azoknak a rajkai családi házaknak a kerítésére, amelyekről tudták, hogy magyar tulajdonosaik eladásra kínálják. Az eset még 2008-ban történt, amikor már három éve tartott a szlovákok részéről a vásárlási roham. A helybélieket is meglepte, hogy megnőtt településük ázsiója. Rajka tíz évvel ezelőtt senkit sem érdekelt, egy poros kis határ menti település volt, családi házat már tíz millióért lehetett kapni, de akkoriban azt gondolták, ki a szösz megy oda. Aztán 2005 táján megjöttek az első szlovák fecskék és elkezdtek emelkedni az árak. Évente 30 százalékkal. Egyre többen fedezték fel, ha eladják 50-60 négyzetméteres panellakásaikat, a határ túl oldalán már tisztességes méretű családi házat vehetnek. Szlovákiában az egekbe szöktek az ingatlanárak, egy ekkora méretű panel 25-28 millió forintba került, amiért ezen az oldalon már egy jó minőségű új családi házat lehetett vásárolni. Maguk a rajkaiak is nevetve mesélték, mennyiért adták el a házukat. Egy a lapunk által megkérdezett térségbeli ingatlanközvetítő említette, 2006-ban viccesen jegyezte meg a település akkori polgármesterének, annyi itt az építkezés, hogy hamarosan ki kell tenni a „Rajka-Tótújfalu"- táblát.
Igaza lett. Míg 2010-ben a 2700-3000 fős település 25 százaléka volt szlovák, 2013-ban már csaknem 50 százaléka. Egyre nagyobb lett a kereslet a rajkai új építésű házak, sorházak, lakások iránt. A használt házakat, lakásokat kisebb mértékben keresik, a 40-50 négyzetméteres teljesen felújított, alacsony rezsijű lakások forgalma ugrott meg - mondta a Figyelőnek Kanavoszné Szalka Mária, akinek ingatlanirodája van Bezenyén, Bratislavában és Mosonmagyaróváron is. Úgy látja, elsősorban a forint-euró árfolyam alakítja a piacot. Bratislavában egy 60-65 négyzetméteres, 2-3 szobás panellakás árán ma is Magyarországon egy körülbelül 100-110 négyzetméteres újépítésű kulcsrakész családi házat lehet vásárolni 500 négyzetméteres telekkel. A legnépszerűbb települések: Rajka, Dunakiliti, Bezenye, Levél, s a szlovákok azért költöznek ide, mert a Duna-ágak, a Szigetköz vízi világa csendes, nyugodt környék, zöldövezettel, szép természeti környezetben. A keresletet az is alakítja, hogy milyen messze van a település Pozsonytól. Minél messzebb, annál olcsóbbak az árak. A szlovákok azért is költöznek ide, Rajka térségébe, mert Bratislava autóval 15 perce alatt elérhető, hamarabb, mintha valamelyik elővárosából, agglomerációjából araszolgatnának a dugóban reggelente. A két város közötti forgalmat segíti a 801-es piros busz, amelyet a szlovák főváros tömegközlekedési vállalata közlekedtet naponta hajnali fél öttől éjjel 11-ig. Minden órában indulnak buszok oda- vissza, a járat népszerű, szlovákok és magyarok is lájkolják. A vevők főleg Bratislava-Petrzalka panelvárosából, Senec, Kassa és a Tátra környékéről, sőt, akár távolabbi vidékekről is jönnek. Az árak az utóbbi időben a határ magyar oldalán nőttek, a szlovák oldalon mérséklődtek. A befektetők Rajkán további ingatlan-forgalom növekedéssel számolnak, gomba módra épülnek lakóparkok, társasházak, s most parcelláznak 131 új építési telket. A Kassán dolgozó szlovákok Hollóházán és a környező falvakban vásárolnak maguknak házat, s onnan járnak dolgozni. Azt követően kezdtek el nagyobb számban betelepülni, hogy elkészült a Hollóházát Skárossal összekötő út, megnyílt a kishatár átkelő, amely 20 kilométerrel lerövidítette a Hollóháza és Kassa közötti távolságot. „Hamarabb lehet innen Kassára eljutni, mintha egy Kassa környéki kis településről járna be valaki" - mondta lapunknak Koleszár Sándor polgármester. „ Jobbára szlovák anyanyelvű kassaiak költöztek Hollóházára, Hidasnémetire, Nyírire, Füzérre, Füzérkomlósra és a környező településekre, Hollóházán a lakosság mintegy 5 százaléka szlovák" - tudtuk meg a polgármestertől, s ezzel cáfolta, hogy már 30 százalékos lenne az arány.
További részletek az e heti Figyelőben. (Figyelő 22-24. oldal)
Változó betegjogok
Audi helyett csak egy Opel Corsa ára volt - mondogatják büszkén a németek, amikor egy Magyarországon elvégzett komplett fogászati kezelés után hazatérnek. Egy uniós direktíva honi jogrendbe történő átültetése nyomán azonban már nemcsak az olcsóbb szolgáltatások okán érkezhetnek hozzánk külföldi páciensek. A jogszabály kimondja: a lakóhely szerinti ország társadalombiztosítási rendszerének meg kell térítenie a beteg külföldi egészségügyi ellátásának költségeit. Egészen pontosan azt az összeget, amennyi a beavatkozás ottani ára. A különbözetet a betegnek kell állnia. A vonatkozó irányelv 2011 áprilisában lépett hatályba, azt az országok jogrendbe 30 hónap alatt kellett átültetni - ez a periódus ér véget október 25-én. Ekkortól tehát a betegek szabadon mozoghatnak a tagállamok között, egészségügyi szolgáltatót választva.
A jogszabály szerint az engedély „nem tagadható meg" abban az esetben, ha bizonyítottan jobb eredmény várható egy külföldi ellátónál, illetve akkor, ha „elvárható időn belül" nem teljesíthető a kezelés itthon. Utóbbi azt jelenti, hogy akkor, ha egy hazai - akár a lakóhelytől mégoly távol eső - intézményben belátható időn belül van hely a várólistán, akkor azzal köteles élni a páciens, ellenkező esetben, ha mindenképpen ragaszkodik a külföldi ellátóhoz, csak saját költségére kezeltetheti ott.
A sürgősségi ellátás kivételével mindenkinek engedélyt kell majd kérnie az OEP-től, aki a hazai tb kassza terhére szeretne külföldön szolgáltatást igénybe venni. A kérvényt pedig nyolc napon belül kötelezően el kell bírálnia a hatóságnak.
Az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása azt is lehetővé teszi, hogy hozzánk jöjjenek gyógyulni a külföldiek. Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi betegek ellátásában mekkora potenciál lehet nemzetgazdasági szempontból, megoszlanak a szakértői vélemények. Kincses Gyula, a Magyar Egészségügyi Turisztikai Tudományos Társaság elnöke szerint a liberalizációhoz köthető betegmozgás kisebb mértékű lesz, mint azt sokan gondolják és elsősorban a járóbeteg ellátásban, illetve az olcsóbb beavatkozások terén hozhat változást. Legfőképpen a határ menti településeket érinti: mondjuk egy párkányi betegnek vélhetően nagy könnyebbséget jelent majd, hogy nem kell Besztercebányáig elmennie egy fülfájással, hanem azt a szlovák tb terhére ellátják az esztergomi kórház rendelőjében is. Más azonban a helyzet egy kórházi beavatkozás, mondjuk epekő esetén. Ekkor a saját biztosítójával már engedélyeztetni kell a magyarországi kezelést, ami azért egy fokkal bonyolultabb eljárás. Ha egy uniós tagállam betege jön hozzánk, itteni biztosítottá válik, ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a magyarok, ily módon felkerül a hazai várólistákra, és abban a sorrendben látják majd el.
További részleteket a Figyelő legújabb számában olvashat. (Figyelő 32-35. oldal)