A brüsszeli testület közleménye szerint ez a gazdasági válság legkézzelfoghatóbb társadalmi, szociális következménye.

Brüsszel arra is felhívja a figyelmet, hogy ha egy munkanélküli sikeresen elhelyezkedik, az is csak az esetek mintegy felében jelent kiutat a szegénységből, sok függ ugyanis attól, hogy milyen munkahelyet talál, hány főből áll a háztartás és, hogy az élet- vagy házastársnak van-e állása.

"Figyelmet kell fordítanunk a munkahelyteremtés mellett arra is, hogy minőségi munkahelyek jöjjenek létre, amelyek fenntartható fejlődéshez vezetnek, s így nem csak a munkanélküliséget, hanem a szegénységet is mérséklik" - figyelmeztetett Andor László foglalkoztatáspolitikai és szociális ügyekért felelős biztos.

A 2013-as év foglalkoztatáspolitikai és szociális fejleményeit áttekintő dokumentum arra a megállapításra jut, hogy a közhiedelemmel ellentétben nagyobb eséllyel találnak állást azok, akik munkanélküli segélyben részesülnek, főleg, hogy ha az ellátás folyósításának feltétele az aktív álláskeresés, vagy ha a segély összege idővel fokozatosan csökken.

A jelentés külön kiemeli Lengyelországot és Bulgáriát, ahol a munkanélküliek jelentős része semmilyen segélyt nem kap, családjuk tartja el őket, vagy alkalmi munkákból élnek. A bizottság szerint nekik jóval kevesebb esélyük van, hogy állást találjanak, mert nem ösztönzi őket az, hogy a segélyért cserébe állást keressenek.

Az elemzés arra is kitér, hogy valamelyest csökkentek azok a különbségek, amelyekkel a nők kénytelenek szembenézni a munkaerőpiacon, ám ez főleg annak tudható be, hogy a válság a jellemzően férfiakat foglalkoztató szektorokat sújtotta a legnagyobb mértékben. A nők továbbra is kevesebb munkaórát dolgoznak, kisebb fizetésre és nyugdíjra számíthatnak - állapította meg az Európai Bizottság.