Egyedit alkotott a Fidesz a választások történetében

Sárvári Marcell
2014-01-17 09:49
„Van jogi innovációs képessége a Fidesznek" - mondta Weiner György a Választási Anzix címmel megrendezett, az új választási törvény jogi és politikai hátterét taglaló MÚOSZ konferencián csütörtök este. Az eseményen felszólaló politikai és választási szakértők szerint több ponton is szokatlan, és egyértelműen a kormánypártoknak kedvez az idén debütáló választási rendszer, az ellenzék azonban halad a „rejtett árkok kiismerésével".
Ahogy Tóth Zoltán, választási szakértő kiemelte, „az új választási törvény novuma, hogy egyfordulós", ezáltal egy tanulási folyamat zajlik az új törvény életbelépése óta. Ahogy az az egyes kulcspontoknál kitűnik, ennek a folyamatnak az eredményeként jöhetett létre az ellenzéki összefogás, mivel annak tagjai megértették, egyenként nincs esélyük a kormánypártok ellen.

Ilyen kulcsmotívum a rendszer egyfordulóssá tétele, hiszen így a résztvevőknek még a választások előtt kell dönteniük, hogy koalícióra lépnek-e egymással, mivel később erre nincs lehetőségük. Az ellenzéki pártok együttműködése azonban további nehézségeket hoz magával, így a választók közös megszólítását, valamint a táborok közti ellentétek elsimításának feladatát.

Tóth Zoltán, Weiner György, és Hubai László szintén taktikai elemként említette a Fidesz részéről a jelöltállítási követelmények megkönnyítését is, hiszen míg korábban 750 ajánlószelvény szükségeltetett egy jelölt indulásához, addig most 500 is elegendő ehhez. Emellett, mivel az egyéni választókerületek száma 176-ról 106-ra csökken, egy-egy körzetben a szavazók létszáma is megnő, ami még tovább könnyíti a helyi jelöltállítást. Ezek révén, valamint hogy egy polgár akárhány indulót támogathat ajánlószelvénnyel, a rendszer több párt és jelölt indulását ösztönzi, ami azonban az ellenzék felaprózódása révén a kormánypárt malmára hajtja a vizet az egyfordulós szisztémában.

Ezzel párhuzamosan azonban, a versenytársak számát minimalizálandó, az új törvény nagyban megszigorítja a listaállítást, tekintve, hogy országos listát csak 27 egyéni jelölttel, és 9 megyében és a fővárosban való szereplés mellett állíthatnak a pártok. Ezen túlmenően nehézséget jelent, az állami kampánytámogatás visszafizetésének terhe is, amennyiben az adott szervezet nem éri el a 2 százalékos küszöböt.

„A közös lista egy szervezetnek, és a közös jelölt egy jelöltnek minősül, ami óriási ellenösztönző a demokratikus ellenzéknek" - mondta Weiner György, érzékeltetve a koalíciókötés hátulütőit, hiszen ezáltal az MSZP, az Együtt, és a DK komoly versenyhátrányt szenved a forrásokat illetően. A szakértők ezek mellett kitértek a határon túli magyarok szavazati súlyának kérdésére is, ezzel kapcsolatban Tóth Zoltán úgy nyilatkozott, hogy nagy kérdés, hogy a Semjén, vagy a Kövér féle forgatókönyv jön-e be. „Számításaim szerint 75 ezer szavazatra van szükség egy mandátum sorsának eldöntéséhez", azonban kérdés, hogy mekkora bázist jelentenek a határon túliak, 500 ezres nagyságrendet, vagy csupán két mandátumot érintő erőt.