Nem kevesebb, mint 3,9 milliárd euróval kell az államnak kistafírozni a Banca Monte dei Paschi di Sienát, miután tiltott derivatív ügyleteken jelentős veszteséget halmoztak fel. Az Európai Unió azonban jelentősebb átszervezést és privatizációt írna elő, ám az olaszok nem nagyon akarnak változtatni a struktúrán. Az olasz jegybank közben titokban a pénzintézetek ellenőrzésébe kezdett, ez a múlt héten derült ki. Ellenőrzik, hogy a rossz hitelek miatt szükséges 3,4 milliárd eurós tőkeemelést végrehajtották-e. A vizsgálatok során a nyolc legnagyobb banknál most a könyvek mélyére is néznek, szeretnék megtudni, a hitelek mekkora részét bukták be valóban a hitelintézetek, és mekkora a behajthatatlannak tűnő állomány. A jegybank eddigi adatai szerint is a 2011-es 9-ről 14 százalékra nőtt a nem teljesítő adósok aránya. Enrico Cucchiani, az Intesa Sanpaolo bank vezérigazgatója a The Wall Street Journalnak úgy fogalmazott, hogy ez a növekedés a recesszió számlájára írható. Félő azonban, hogy a bizalom elillanása még inkább megakasztja a hitelezést, tovább erősítve a visszaesést. Ezt szeretné a jegybank a nagyobb transzparenciával megelőzni.

A recesszió okait a bankrendszeren kívül kell keresni, sok dél-európai számára Angela Merkel német kancellár és az Európai Unió elvárásait és szabályait okolják a problémák miatt. A növekedés lefulladása és a magas munkanélküliség miatt könnyű a megszorításokat kikényszerítő EU-ra mutogatni, ám érdemes lenne a részletekre is figyelni. A valódi okok inkább a több éve vagy évtizede halogatott reformok, átalakítások számlájára írhatók. Olaszországban ráadásul az ország vezetését tradicionálisan az igencsak változatos botrányokkal fűszerezett csatározások kötötték le, leginkább arról szóltak a hírek, hogy éppen ki alakít kormányt, ki lép ki a koalícióból, hogyan próbálják Silvio Berlusconit bíróság elé állítani, és ő hogyan változtatja folyamatosan a törvényeket ennek elkerülése érdekében. Az olasz gazdaság valós problémái már kevésbé jutottak el a köztudatba, pedig a számok sokkolóak: 2007 és 2013 között 8,5 százalékkal csökkent a GDP.

További részletek a Figyelő 2013/34-es számában.