Az oktatási rendszert ötös skálán 2-3 közti mértékben tartja korruptnak a TI által megkérdezett 500 hallgató, amely közepes osztályzatnak tekinthető. Ami nyugtalanítóbb, hogy a válaszadók harmada gondolja, hogy a tanári kar becsületesen végzi a munkáját, fele, hogy a kollégiumi férőhelyek és szociális juttatások kiutalása terén, és háromnegyede, hogy a HÖK munkájában van jelen jelentős mértékben a korrupció.

Ezeken a témákon kívül az EU-s támogatási pénzek felhasználása terén, és az akadémiai karrier építése terén tapasztalható a leginkább rendszeres visszaélés. Előbbi esetében a pályázati projektek kiszervezése, utóbbinál pedig az ismerősök számára nyújtott kedvezmények, a protekció jelenti a legnagyobb problémát. Ezek révén az oktatási intézmények finanszírozása átláthatatlanabbá, a szakmai előmenetel pedig ellenőrizhetetlenebbé válhat az eddigieknél.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyanaz a passzivitási arány figyelhető meg a diákok, mint az egész társadalom esetében. A TI nyári tanulmánya szerint ugyanis a magyarok mindössze 29 százaléka jelentené, ha visszaélést tapasztalna, és ez az arány jött ki a jelen felmérés eredményeként is. Ennek okai szintén hasonlóak a két kutatás esetében, nevezetesen, hogy a többség kétli, hogy bármi hatást is elérhetne, ha cselekszik, vagy éppen nem tudja, hogyan is fogjon hozzá a panasztételhez.

Mindezek valódi jelentősége és a negatív trendek ára, ahogy a Gareth Sweeney, a tanulmány főszerkesztője kifejtette, hogy ahogyan bővül az oktatásban részt venni kívánók tömege, és a diploma szükségessége, úgy válik egyre elterjedtebbé a jogosulatlan előnyök keresése. Ennél fogva egyre fiatalabban találkoznak a diákok a hasonló folyamatokkal, hamarabb beívódik, és elfogadhatóbbá válik a szemükben, holott éppen az oktatás lenne a nevelés révén az egyik fő eszköz a korrupció elleni harcban.

Ahogy Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója fogalmazott: „A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország". Az árnyékoktatás ilyetén szívességcseréi tovább növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket, elmossák az elhivatottság intézményét, és a hamis diplomák révén fals jelzést ad a piac számára a jelentkezők képességeiről, ismereteiről.

A fenti problémák kezelése kapcsán Szűcs Tamás az Európai Bizottság képviseletében kifejtette, hogy az EB anti-korrupciós jelentések rendszeres kiadását tervezi, amelyek országspecifikus felméréseket és ajánlásokat tartalmaznak. Ezzel párhuzamosan egy olyan 16 fős testület létrehozása is folyamatban van, amely helyi levelező partnereivel együttműködve segíthet a problémák feltárásában, és kezelésében.