Mindettől függetlenül az őszi ülésszak alatt beépíthető a költségvetésbe a luxusadó, mindenesetre figyelemre méltó, hogy a nyár közepi miniszterelnöki bejelentés ellenére a kormányhoz küldött tervezet ilyen adót, illetve abból származó bevételt nem tartalmaz. Ez egészen világosan kiderül abból a szakminisztériumi válaszból, mely szerint a kormánydöntésig és a részletszabályozások meghatározásáig a luxusadóból származó tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan a költségvetési tervezetben sem szerepeltethetőek.
Van más információ is, ami arra utal, hogy nem halad gyors ütemben a luxusadó előkészítése. Arról is kérdeztük ugyanis az NGM-et, hogy folytattak-e egyeztetéseket ez ügyben az Európai Unióval és mi volt Brüsszel álláspontja. A tárca szerint eddig nem került sor hivatalos egyeztetésekre az uniós szervekkel az áfa tanácsi irányelvének keretein belül. Jelezték, hogy erre az áfa jövőjének kapcsán abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a kormány dönt arról, hogy a luxusadót az áfa rendszerében vezetik be.
Vagyis még az sem eldöntött, áfaként, vagy más, például a Figyelő Online által korábban megkérdezett szakértők által javasolt módon, egyedi adóként vezetnék be a luxusadót Magyarországon. Utóbbi megoldás előnye, hogy szemben az áfával a közösségi adópolitika nagyobb mozgásteret enged a kormány számára. Ha a kormány mégis úgy dönt, hogy az áfa rendszerén belül kívánja megadóztatni a luxusnak számító termékeket, akkor az uniós egyeztetési eljárás miatt nagyon valószínű, hogy ezt az adót nem lehetne januártól bevezetni.
Orbán Viktor ugyanakkor az említett rádióinterjúban nyomatékosította, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter „kötelezettsége" lesz a luxusadó beépítése a jövő évi adótörvényekbe. Azt a kötetet később, október közepéig nyújtják be a parlamenthez, így végső soron akkor válik bizonyossá, hogy a kormány valóban bevezeti-e a luxusadót, és milyen formában.