Elég egy szikra

Hagymási Eszter
2014-02-03 10:17
Önálló és a világválságnak is ellenálló gazdálkodást teremtett Amerikában egy relatíve kis összegből finanszírozott energetikai program - cáfolja a gigaberuházások szükségességét Carl Kitchens és Price Fishback kutatása a VOXEU-n.
Tavaly világszerte 1,3 milliárdan éltek elektromos áram nélkül. A felzárkóztatásuk érdekében a Világbank évente 8 milliárd dollár energetikai célú hitelt helyez ki a fejlődő országokba, melyek többsége óriás beruházások (duzzasztógátak, távvezetékrendszerek stb.) megvalósítását szolgálja. Miközben a szakma a nagy pénzmozgással járó újításokra koncentrált, elsikkadtak a kisebb erőforrás-igényű projektek elemzései.

Ezek közé tartozik az USA-ban 1935-ben elindított REA (Rural Electrification Administration) is, mely a vidéki farmok áramellátását kedvezményes hitelek útján segítette. Hatására 5 év alatt sikerült megduplázni a villamosított szövetkezetek számát, és több elosztó vonal épült ki, mint amennyit a magánszektor 50 év alatt telepíteni tudott.

A kutatás kimutatta, hogy 1930 és 1940 között a REA által elektromossághoz jutó farmok a többi gazdálkodóhoz képest kisebb hanyatlást éltek meg a világválság alatt. A termelékenységük mellett a földjeik értéke is kevésbé csökkent, illetve a kiskereskedelmi forgalmuk megtartásában is hatékonyabbak voltak, mint az árammal nem rendelkező versenytársaik.
Elképzelhető azonban, hogy a folyamatok hátterében más tényezők állnak. Lehetséges például, hogy a programba eleve csak a sikerre ítélt, magasabb potenciállal rendelkező gazdaságok kerültek be, akiknél a hitel visszafizetését biztosnak látták a hivatalnokok. Ezen feltételezést cáfolandó megvizsgálták a résztvevők távolságát az eleve létező nagykereskedelmi elosztóktól, és azt találták, hogy ez a tulajdonság egyáltalán nem befolyásolta a hitelhez jutást. Vagyis a farmok növekedésének gerincét valóban a hitelprogram adta.

A REA sikerét jól mutatja, hogy a hitelesek kevesebb mint 1 százalékának volt 30 napnál nagyobb késedelme, sokan pedig képesek voltak előtörlesztésre is. Globális jelentősége pedig abban áll, hogy megmutatta: a nagyberuházások által generált gazdasági növekedés intenzívebb, ám olcsóbb infrastrukturális programokon keresztül is elérhető.

Carl Kitchens a Mississippi Egyetem segédprofesszora, fő kutatási területe a XX. század első felében megvalósult villamosítási projektek gazdasági növekedésre kifejtett hatása.