Az Európai Bizottság törvényi háttere megvan, azonban az érdekeltek reprezentálása nem valósul meg a politikacsinálás folyamatában, mondta beszéde nyitányaként Daróczi Ágnes, rámutatva, hogy ennél fogva a cigányság integrációja nem kivitelezhető. A Phralipe Független Cigány Szervezet elnökasszonya szerint a romákat is meg illetik a demokrácia által garantált egyenlő jogok, annak ellenére, hogy a többi kisebbséggel szemben ez a csoport nem rendelkezik olyan hátországgal, amely harcolhatna értük. A konferencia résztvevői egybehangzóan jelentették ki, hogy az EB-nek általános, közös prioritásnak kell tekintenie a roma-kérdés rendezését, a cigányság társadalmi integrációját.

Ameddig ez a párbeszéd nem valósul meg, addig országaink politikai rendszerét nem nevezhetjük demokratikusnak, mondta Costel Bercus, a Roma Oktatási Alap vezetője. Mindehhez Zejlko Jovanovic, a Nyitott Társadalom Alapítvány Roma Kezdeményezés Irodájának igazgatója szerint a cigányságnak nem hatalomra, hanem lehetőségre van szüksége. A kormányzat, és az EB feladata eszerint, hogy garantálja az érdekeltek számára a döntéshozatalban való részvételt, hiszen amíg csak a nevükben követelnek az EU-tól forrásokat a számukra, addig az csak az elutasítottságot, és a korrupciót súlyosbítja. A cigánykérdés ennek nyomán Jovanovic szerint nem társadalmi, hanem politikai téma.

Kérdésünkre Costel Bercus kifejtette, hogy ehhez szükséges megváltoztatni a romákkal szemben kialakult elutasító attitűdöt. Ehhez szerinte a média, és az oktatás adhatja a legnagyobb segítséget a cigányság imázsának alakításán, az emberek összehozásán, valamint a minél jobb lehetőségek biztosításán keresztül.

Daróczi Ágnes a problémakör eredőjét abban látja, hogy a poszt-szocialista országokban a cigánykérdést nemzeti biztonsági témaként kezelték, és kezelik ma is. Ennek megfelelően az utóbbi években elterjedő úgynevezett „jó kormányzás" (good governance) mechanizmusának egyik alaptézise, a szubszidiaritás kifejezetten károsan hat ebben az esetben. A szubszidiaritás a döntéshozatal, és a végrehajtás legalsóbb szintre való delegálását jelenti, ez azonban az egyébként is kitaszított csoportok további megkülönböztetéséhez vezet, hiszen így már területileg is eltérő helyzetbe kerülnek.

Akárcsak napjainkban az élet minden területén, a cigányság problémáinak kapcsán is számolni kell a világválság okozta hatásokkal. A krízis nyomán mindenki számára szűkült az elérhető források nagysága, a résztvevők szerint azonban ennek mértéke tapasztalhatóan jóval nagyobb a romákat illetően. Daróczi ezzel kapcsolatban megjegyezte: „A döntéshozóknak nem kell rasszistának lenniük, a források szűkössége elég indok lehet számukra, hogy eldöntsék, melyik család marad meg, és melyik nem".

Andor László szerint a Bizottság eltökélt, hogy mindent megtegyen a probléma rendezése érdekében, ehhez pedig szükség van a nemzeti stratégiák összehangolására, valamint a civil szervezetek további segítségére is. Az erősítendő együttműködéssel kapcsolatban Daróczi Ágnes kiemelte, a roma civil szervezetek belülről ismerik a problémát, csupán eszközökre, támogatásra lenne szükségük, ahogy azt a Bódvalenkei Nyilatkozatban is lefektették korábban.