Eléri Európa a demográfiai fordulópontot?

Pap Milán
2013-07-22 17:40
Munkanélküliségtől sújtott fiatalok tömegei hagyják el Európát, hogy a volt gyarmati területeken keressenek megélhetést, miközben az öreg kontinens a fogyatkozó népesség problémájával küzd. A bevándorlás nem jelent igazi megoldást Európa demográfiai problémájára, ami egyenes úton halad egy ma már körvonalazódó népesedési válság felé - mutat rá a hosszú távú folyamatok pesszimista szcenáriójára Aaron M. Renn a New Geography honlapon megjelent írásában.
Franciaországban a fiatalkori munkanélküliség már eléri a 26 százalékot, így egyre több fiatal dönt úgy, hogy a tengerentúlon, elsősorban Kanada francia nyelvű részén próbál szerencsét. A francia adat csak kicsivel jobb, mint az európai átlag, ugyanis az öreg kontinensen a fiatalkori munkanélküliek aránya 23 százalékot tesz ki. Ezek még mindig jobb adatok, mint a Görögországban és Spanyolországban mért 60 százalékos munkanélküliség. A pár éve még a bevándorlók legkedveltebb célországának tekintett Spanyolországból egyre több fiatal vándorol ki Latin-Amerikába, míg a portugál pályakezdők a volt afrikai gyarmatok felé veszik az irányt.

Az új európai exodus éppen akkor sújtja a kontinens társadalmait, ellentétben a történelem korábbi kivándorlási hullámaival, amikor az európai népszaporulat fogyatkozó tendenciát mutat. Bevándorlás nélkül a népesség fenntartásához szükséges termékenységi ráta - vagyis az egy nőre eső születések száma - a szakértők szerint 2,1. Néhány európai ország ugyan megközelíti ezt a számot, így Franciaország (2,03) vagy az Egyesült Királyság (1,98), de többségük súlyos lemaradást mutat. A termékenységi arány Görögországban csak 1,43, Németországban és Spanyolországban 1,36, Portugáliában pedig 1,3. A legtöbb nyugat- és közép-európai állam a legalacsonyabb 1,3 körül teljesít, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezen országok népessége 45 évenként feleződik a bevándorlók nélkül.

Ugyanakkor Európán a bevándorlók tömegei sem segítenek, ugyanis az európai államok, ellentétben az Egyesült Államokkal és Kanadával, az etnikai identitás egységén alapulnak. Ez a gazdaságban akkor látszik meg leginkább, amikor az egyes európai államok, a kisvállalkozások ösztönzésével szemben, a nagy nemzeti cégeket támogatják. A gazdasági beilleszkedésre alkalmatlan Európában a bevándorlók és leszármazottaik asszimilációja és integrációja egyre nehezebb. A helyi lakosság és a különélő bevándorlók közötti feszültség időről időre olyan lázadásokban törnek ki, mint a legutóbbi stockholmi zavargások. A helyi lakosság válasza erre a politikai szélsőségek támogatása.

A mai fiatal generáció így arra van ítélve, hogy megfogyatkozott számban, egyre többet dolgozzon, hogy el tudja tartani az idősebb generációkat, miközben meg kell küzdenie a tömeges eladósodottsággal, az állami juttatások fokozódó visszaszorításával és az ezekből adódó társadalmi nyugtalansággal. A fiatalkori elvándorlás ebben az esetben logikus lépésnek tűnik, ugyanakkor egy demográfiai válság spiráljába taszítja Európát. A válság forgatókönyve hasonlít a Lehmann Brothers összeomlásával kirobbant pénzügyi válságra, a demográfiai krízis azonban az elkövetkezendő generációk sorának életét befolyásolhatja.

Aaron M. Renn amerikai urbanológus, vállalkozó, író. Számos publikációja mellett, The Urbanophile című blogja urbanizációval, a városok fejlődésével foglalkozó vezető honlap az Egyesült Államokban. Renn több urbanizációhoz kapcsolódó városi projektben vett részt szakmai tanácsadóként.