Szűcs Zoltán, az Aegon Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere

Magyarország augusztus közepén előtörlesztette az IMF-hitelt 2,15 milliárd dollár értékben. Ennek forrása részben a februári, 3,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátás, valamint a Prémium Euró Magyar Államkötvények idei értékesítéséből befolyó mintegy 1,4 milliárd euró volt, de rendelkezésre állt az IMF-hitel lehívott, korábban fel nem használt része is.

Az MNB már korábban, augusztus 7-én törlesztette a valutaalap felé fennálló tartozásait, így az IMF a jegybank és a kormány sürgetésére el is hagyta Magyarországot.

Érdemes azonban megemlíteni, hogy az EU felé is fennáll 2 milliárd eurónyi törlesztési kötelezettségünk a 2008-as nagy segítségkérés nyomán. Ez a jövő év végén esedékes. Az IMF-hitel előtörlesztése után a szűk értelemben vett kormányzati pénzügyi eszközök összege 1134 milliárd forintra, 300-as euróval számolva 3,78 milliárd euróra mérséklődött. Ez hároméves mélypontot jelent. A kormányzati pénzügyi eszközökbe beletartoznak a jegybanknál lévő állami betétek és a magán-nyugdíjpénztári vagyon megmaradt része is.

Október végén lejár 431 milliárd forintnyi (1,44 milliárd euró) állampapír. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a jövő évben több mint 2,6 milliárd euró értékben járnak le devizás magyar kötvények, akkor máris látszik, hogy újabb devizakötvény-kibocsátás lehet indokolt Magyarországon 2014-ben. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) még nem közölte 2014-es finanszírozási terveit. Az Aegon becslései szerint a 2012-es nominális GDP-t alapul véve az látszik, hogy 2014-ben az állam nettó piaci finanszírozási igénye valamivel több mint 4,56 milliárd euró lesz, a teljes, bruttó igénye pedig 11,56 milliárd lehet. (A nettó finanszírozási igény a költségvetés működéséhez szükséges kiadásokat tartalmazza, ha ehhez hozzátesszük az adósságtörlesztést, megkapjuk a bruttó igényt.)



Kérdés: milyen lehet a kibocsátás szerkezete? A korábbi évek forintos aukciós kibocsátásai során az ÁKK-nak átlagosan 6,26 milliárd eurónyi államkötvényt sikerült értékesítenie, jövőre is hasonló mértékű forintkötvény-kibocsátást várhatunk. Ennek tükrében kérdés, mekkora nyomás nehezedik a devizás kibocsátásra. Az így fennmaradó összeg 5,3 milliárd euró, amely az idei bruttó kibocsátási szükséglet után (szintén 5,3 milliárd euró) a legnagyobb mértékűnek számít 1999 óta. A nettó finanszírozási igény tekintetében a legoptimistább forgatókönyv szerint is a belföldi szereplők csupán hozzávetőleg 1,83 milliárd eurónyi összeget tudnak felszívni, így mintegy 2,73 milliárdos nettó beáramlásra lesz szükség külföldről a jövő évben.

A hozzávetőleges kalkulációnkból arra a következtetésre jutunk tehát, hogy a magyar költségvetés külföldiekre való ráutaltsága jövőre is magas marad, és mindenképpen szükség lesz egy devizakötvény-kibocsátásra, nagyjából hasonló mértékűre, mint amelyet idén februárban láttunk. Vajon meg tudja ismételni a sikeres forrásbevonást az ÁKK hasonló feltételekkel? A kérdésre a választ csak az aukció után tudjuk meg biztosan, de az állampapír-piaci hozamokra tekintve az már most látszik, hogy korántsem annyira kedvező a befektetői hangulat, mint az év elején.

A hangulatromlás tetten érhető a feltörekvő piaci kötvényalapokból történő egyre dinamikusabb tőkekiáramlásokban. Ugyan tavaly és tavalyelőtt rekordmennyiségű külföldi tőke áramlott be Magyarországra, de 2013-ban a ki- és beáramlások egyenlege már nulla körüli volt. Amennyiben jövőre hasonló folyamatokat látunk, vagy esetleg tovább romlik a helyzet, kérdés, milyen költségek mellett tudnunk lebonyolítani egy újabb devizakötvény-kibocsátást.

Az IMF-hitel visszafizetése és visszatérés a piaci finanszírozáshoz önmagában pozitív fejlemény, azonban jelentős finanszírozási feszültségeket lehet látni jövőre. A devizakötvény-kibocsátás kapcsán nagyon fontos lesz az ÁKK időzítése, sokáig elhúzni nem érdemes, látva a nemzetközi folyamatokat és az év elején jelentkező hatalmas lejáratokat. A fentiek alapján az időzítés várható dátuma valamikor az ősz vége lehet.