Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az idén éves átlagban egy százalék, vagy a feletti GDP növekedés valósulhat meg Magyarországon. A KSH nemrégiben közzétett statisztikája szerint a gazdaság a harmadik negyedévben 1,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A közgazdász szerint a növekedés immár elég széles bázison nyugszik, egyszeri jelenségeknek és átmeneti hatásoknak nincs szerepük abban, hogy a GDP az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal emelkedett. Ha ezek a folyamatok folytatódnak, akkor a negyedik negyedévben 2,5 százalékra gyorsulhat az éves index.
Az államtitkár szerint az idei évben két egymással ellentétes világkép élt egymás mellett a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban. Az egyik szerint a makrogazdasági stabilizáció megvalósult ugyan, de az ehhez használt eszközök a jövőbeni növekedési potenciált lerontották, így a stabilizáció kérészéletű lesz. A három nagy hitelminősítő közül kettő például ezt az álláspontot képviseli. A másik álláspont szerint, s ezt osztja az államtitkár is, a stabilizáció sikeres volt, a gazdasági visszaesés az európai válság és a fiskális kiigazítások következménye. Amint ezek enyhülnek, beindulhat a növekedés. A bejövő adatok a második álláspont valószínűségét növelik.
AZ ÉRDI EMELKEDŐ
A harmadik negyedéves GDP adatra erőteljesen kedvező hatással volt a mezőgazdaság kiugró eredménye. Bod Péter Ákos úgy vélekedett, hogy az agrárium ugyan fontos nemzetgazdasági ág, de a modern nemzetgazdaságokban a megtermelt GDP-n belüli súlya csekély. Márpedig ha egy gazdaság éves teljesítményét mérhetően alakítja az, hogy volt aszály vagy sem, az önmagában jelzi a gazdasági növekedés törékenységét. Valódi dinamika mellett nem kellene arról beszélnünk, hogy jó vagy rossz éve volt a mezőgazdaságnak. Ez az ügy rávilágít a növekedési adatok mögött meghúzódó alapvető problémára, amelynek mérhető vonatkozása az, hogy a magyar gazdaság úgynevezett potenciális növekedési üteme az MNB számításai szerint a 2000-es évek közepén vészesen lecsökkent a jelenlegi fél-egy százalék körüli szintre. Ennek alapján a tényleges növekedés lehet akár mínusz 1,5 százalék vagy plusz 2 százalék. Ez azonban olyan alacsony szint, amely mellett nem oldódnak meg a társadalmi problémák. „A magyar gazdaság motorjai gyengék. Ha a lejtőig eljutunk, akkor felgyorsulunk és fütyörészünk. Az érdi emelkedőn viszont tolni kell." - fogalmazott a volt jegybankár. Ami az alkalmazott eszközöket illeti, a 2009-től folytatott szja-csökkentési kormányzati politika növekedés-ösztönzőként nem vált be - tette hozzá.
Orbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a potenciális GDP-ről általában feltételeztük, hogy nagy a tehetetlensége, hosszú idő, akár évtizedek kellenek az irányváltáshoz. Ezzel szemben néhány év alatt jelentős változások állhatnak be ebben a mutatóban, akár visszamenőlegesen is. Elég csak arra gondolni, mennyire átrajzolódott a kép az elmúlt 6-7 évben. Néhány év múlva jó eséllyel azt fogjuk gondolni, hogy 2012-13-ban nagyobb lehetett az európai konjunktúra és a magyar költségvetési politika szerepe is a gazdaság lehetséges teljesítőképességének alakításában. Ennek alapján feltételezhető, hogy a potenciális GDP már most is magasabb, mint amilyennek a becslések mutatják és a jövőben tovább emelkedik.
A mezőgazdaság valóban csak néhány százaléka a gazdaságnak, de észre kell venni azt is, hogy az elmúlt negyedéves gazdasági növekedés kiegyensúlyozott volt. A mezőgazdaság mellett az építőipar és például a járműgyártás is szépen húzott. A felhasználási oldalon az export mellé felzárkózóban van a fogyasztás és a beruházás is. Nem igaz az az állítás, hogy a kormányzati intézkedések elriasztották volna a külföldi működő tőkét. Ahogy a makrogazdasági stabilizáció megtörtént és a javuló értékesítési kilátások indokolttá teszik a kapacitások bővítését, beindulnak a külföldi beruházások is.
Nagyon nehéz megítélni azt, hogy az egykulcsos adó milyen hatással van a gazdasági növekedésre. Annyit állíthatunk, hogy az teljesíti az adórendszerrel szemben az elmúlt évtizedben rendszeresen megfogalmazott elvárásokat. Ezek a következők voltak: legyen egyszerű, a marginális adóék az átlagbér körül drasztikusan csökkenjen, ismerje el a teljesítményt, és legalább ne ösztönözze a jövedelmek eltitkolását. Az egykulcsos adó hozza a munkahelyvédelmi akciótervvel és a bérkompenzációval együtt vizsgálva megfelel ezeknek a követelményeknek. „Biztos vagyok benne, hogy ha kivennénk az adórendszerből az egykulcsos szja-t, az visszavetné a lakossági fogyasztást" - tette hozzá az államtitkár.
DRÁGA SZJA CSÖKKENTÉS
Bod Péter Ákos szerint abban egyetértés van, hogy a munkát terhelő adóék leszállítása szükséges volt. Viszont az szja csökkentéséből eredő több száz milliárd forintos költségvetési bevételkiesés sok más adót tett szükségessé. „Túlságosan sokba került az szja-csökkentés. Az adórendszernek kell egyszerűnek lenni, nem pedig annak egy elemének" - mondta a közgazdász.
Orbán Gábor a harmadik negyedéves beruházási adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy ha három részre bontjuk azokat, akkor a feldolgozóiparban nagyon erős az aktivitás, régiós összehasonlításban is. A lakossági beruházások valóban nagyon szerények, de ez nem is lehet másként a devizahitel örökség és a jelzálogpiac jelenlegi állása miatt. A szolgáltatások beruházásaival kapcsolatban előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a különadók miatt lanyhult a szektor invesztíciós kedve. Hangsúlyozni kell, hogy a kis- és középvállalkozások nem kaptak különadót, sőt a kormány kedvezményes adókkal és például a munkahelyvédelmi akciótervvel, valamint hitelgarancia-programokkal igyekszik támogatni őket. Ebben a vállalati körben azért nincs beruházási aktivitás, mert alacsony volt a kereslet, s így elengedőek voltak a kapacitások. A belső kereslet várt élénkülésével párhuzamosan ez változhat, s így beindulhatnak a beruházások is. Ennek a kezdeti jelei már látszanak is.
Bod Péter Ákos szerint a jegybank által indított Növekedési Hitel Program (NHP) kiegészítő megoldásként elfogadható, ha nem túl nagy a mértéke, hiszen nem olcsó a végső adófizetőnek, és „ügyes, mint pártpolitikai üzenet: ha lesz beruházás a kkv-szektorban, akkor ezért lesz, ha nem lesz, akkor is elmondható: mi mindent megtettünk értetek". A volt jegybankelnök szerint a választások előtti szokásos optimizmus-emelkedés meghozhatja a hitelek iránti keresletet is. A közgazdász szerint az elmúlt 20 évben a választások előtt a bizalmi indexek általában felfelé mentek.
Az NGM államtitkára szerint az NHP sok más kedvező tulajdonsága mellett arra is jó, hogy viszonylag alacsony költségek és kockázatok mellett ki lehet próbálni, hogy ma Magyarországon ténylegese mi hátráltatja a hitelezés beindulását. Kiderülhet végre, hogy a kamatszinttel, a kínálattal, vagy a kereslettel van-e gond.
A rendezvény társszervezője a KNK PR&Média Kommunikációs Ügynökség
 |