A SZÉP kártyát kibocsátó pénzintézetek, illetve pénztárszolgáltatók - MKB, K&H, OTP - szakemberei persze tudhatták, hogy finom vagy kevésbé finom rásegítés nélkül is nagy versenytársuk lesz az Erzsébet, hiszen a cafeteriapiacot korábban az étkezési utalványok uralták.
Megjött az étvágy
Tavaly azonban két ok miatt még elviselhetőbb volt a nyomás: az Erzsébet legnagyobb adókedvezménnyel adható keretösszegét viszonylag alacsonyan, havi 5000 forintban határozták meg, és a tervek szerint az idén már nem lehetett volna felhasználni éttermekben, kifőzdékben, menzákon. Ezt a menetrendet azonban a múlt év végén a kormányzat ejtette.
Legalább ennyire rosszul jött a bankok számára, hogy január 1-jétől az Erzsébet legnagyobb adókedvezménnyel (35,7 százalékos közteherrel) adható keretösszegét 8000 forintra emelték. Márpedig az utalvány tavalyi 90 milliárd forintos forgalmával kalkulálva a 60 százalékos emelés által lefedett összeg megegyezik a SZÉP kártya tavalyi forgalmának háromnegyedével.
Brüsszeli vizsgálat
Cafeteria-ügyben uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, de a kormány brüsszeli védekezését nagyban megkönnyíti, hogy az utalványnak köszönhető nyereséget az Erzsébet-program keretében szociális üdültetésre és étkeztetésre fordítja.
Az már kevésbé, hogy a folyamat jól leképezi a szemünk előtt épülő magyar államkapitalizmust: az állam és a szakszervezetek tulajdonában lévő alapítvány megbízásából az utalványokat a szintén állami Pénzjegynyomda Zrt. állítja elő, és a Magyar Posta juttatja el a cégekhez. Az pedig kifejezetten szúrja az EU illetékeseinek a szemét, hogy az elfogadóhelyek közel 70 százaléka magyar tulajdonú.
A cafeteria-rendszerrel kapcsolatban további részleteket a Figyelő hetilap május 23-i, idei 21. lapszámában olvashat.