A kutatócsoport egy korábbi tanulmányában egy MS-ben szenvedő fiatal nő szervezetében azonosította a baktérium toxint termelő törzsét. Nem tudni, mi okozza az idegrendszeri betegséget, ám valószínű, hogy mind genetikai, mind környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásában. Magyarországon mintegy 8-10 ezren, a világon több mint 2 millió ember szenved a kórban. A talajban és a nem kellően feldolgozott élelmiszerben előforduló C. perfringensnek több törzse van. Ha embert fertőz, az általában az ételmérgezés tüneteivel - gyomorgörccsel és hasmenéssel - jelentkezik, és egy-két nap alatt elmúlik. Igen ritkán úgynevezett gázgangrénát, a végtagok üszkösödését okozhatja. A baktériumnak az a törzse, melyet az amerikai kutatók emberi szervezetben először azonosítottak, olyan toxint termel, amely a véráramon keresztül az agyba kerülhet. A rágcsálókkal végzett kísérletek során a kutatók azt tapasztalták, hogy a toxin bejutott az állatok agyába, és ott elpusztította a mielintermelő sejteket. A mielin, vagyis az idegsejteket szigetelő velőshüvely sorvadása a szklerózis multiplexes betegeknél is megfigyelt károsodás. Jennifer Linden, a kutatás vezetője szerint a felfedezés azért jelentős, mert ha bebizonyosodik, hogy a szóban forgó méreganyag (epsilon toxin) váltja ki az MS-t, akkor egy ellene kifejlesztett vakcina talán megállíthatja vagy meg is előzheti a kór kialakulását.