Többszöri halasztás után lapzártánkig még mindig nem indult el a termelés a zöldmezős beruházással épült úri csokoládégyárban. Pedig a kapcsolódó Happy Company Kft. 2009 és 2011 között 990 millió forintnyi támogatást nyert el öt, a gyárral összefüggő projektre, és az üzem beindítását eredetileg 2011 telére ígérte. A komplex projekt támogatására fordított közösségi források hasznosulása tehát minimum kérdéses.

Az ehhez hasonló esetek azonban nemigen érik el a közvélemény ingerküszöbét, ahhoz olyan szintű abszurditás kell, mint a 40 millió forintból épült bodrogkeresztúri 40 centis kilátó. Részben azért van ez így, mert sokan ingyenpénznek tekintik a Brüsszelből érkező forrásokat. „Csak ne vesszen el a forrás, jöjjön be a pénz az országba" - hangzik a népszerű vélemény.

Nem ingyenpénz

Ez azonban már első megközelítésben is sántít: Görögország vagy Portugália példáján láthatjuk, hogy a nem átgondoltan felhasznált európai uniós támogatások nem tudják javítani egy ország fejlettségét.

Sőt, ha uniós pénzből mesterségesen, fenntarthatatlan módon pumpálják fel a gazdaságot, akkor a következő válság az egész országot bedöntheti. Ráadásul végső soron ezeknek a forrásoknak - például a cégeknek vissza nem térítendő támogatásként juttatott ezermilliárdoknak - majd harmada magyar adófizetői pénz, hiszen az uniónak „tagdíja" is van.

Nem hasznosulnak

Már idehaza is több elemzés született a vissza nem térítendő uniós támogatások hatásairól, többnyire lesújtó eredménnyel. Egy közelmúltban lezárt kutatás a kkv-fejlesztésre költött támogatásokra koncentrált, és végeredményben az derült ki belőle, hogy ezek nemzetgazdasági szempontból nem hasznosulnak.

Nagy Sándor Gyula, a Corvinus és Lóránd Balázs, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa idén január-februárban végzett online céges felmérést, amely közel 1100 cég válaszait tartalmazza. Jellemzően a közvetlenül vagy közvetve (beszállítóként) jelentős mértékben exportáló cégekről mondható el, hogy beruházásuk növeli a gazdasági összteljesítményt.

Beruházás helyett vitorlás

Azonban a kutatásban összegyűjtött válaszok szerint, ha egy ilyen vállalkozás kap uniós támogatást beruházásra, ott nagy valószínűséggel amúgy is rendelkezésre állt volna a projekthez szükséges tőke, hiszen nemzetközi szinten is versenyképes a cég, ennek megfelelő eredménytermelő képességgel. Így a tőkéből esetleg nem beruházás lesz, hanem osztalék és vitorlás a Balatonon.

A döntően belföldi piacra termelő vállalkozásoknál ez nem mondható el, ezek viszont nagyon gyakran nemzetgazdasági szinten nem növelik a kibocsátást. Például attól nem vágatnak gyakrabban hajat az emberek, ha egy fodrászat támogatást kap új eszközök beszerzésére, legfeljebb másik szalonba mennek. Átmenet pedig alig-alig van a két cégtípus között.

A témáról részletesebben olvashat a Figyelő hetilap július 25-i, idei 30. lapszámában.