A finn gazdaság az elmúlt két évben annak ellenére zsugorodott, hogy Helsinki igyekezett alacsonyan tartani a költségvetési deficitet, és melynek eredményeként Finnország a legkedvezőbb államadósági rátával rendelkező országok közé tartozott az eurózónán belül. Ezzel szemben a 2014-es előrejelzések közel sem biztatóak: a kormány csupán 0,8 százalékos növekedést vár, a munkanélküliségi rátát pedig 8,4 százalékra becsülik, a Központi Bank pedig arra figyelmeztetett, hogy Finnország adósságállománya megduplázódhat a következő évtizedekben, amivel Európa egyik legeladósodottabb országává válhat.

A gazdasági nehézségekhez jelentős mértékben hozzájárul a Nokia gyengülése is, mivel a cég GDP-részesedése egy évtized alatt a nyolcadára csökkent. A vállalat idei jelentése szerint az utolsó negyedéves eladások csökkenő mértéket mutatnak, és egyre kevesebb bevételre számítanak ebben az évben. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Nokia nemrég továbbadott a mobiltelefon-gyártó részlegén, decembertől - amikor az Európai Bizottság is rábólintott - a Microsoft vette át a telefonok tervezésével, gyártásával, értékesítésével, marketingjével és támogatásával kapcsolatos összes feladatot.

„Annak ellenére, hogy a finn gazdaság - technikai értelemben - kilábalni látszik a válságból, nem sokat javult a helyzet" - nyilatkozta Pasi Kuoppamäki, a koppenhágai székhelyű Danske Bank munkatársa.

A Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman skandináviai látogatása alkalmával Finnországot „jelentősen pangó" gazdaságnak nevezte, a visszaesésért pedig a megszorító intézkedéseket, és az azokat bevezető kormányzatot tette felelőssé. Finnország több mint tíz évig 3 százalék alatt tartotta költségvetési deficitjét, jelenleg pedig az egyetlen olyan gazdaság az eurózónán belül, ami a legjobb, „AAA" minősítést kapta a hitelminősítő intézetektől.

Jyrki Katainen miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya nem tud több kiadást eszközölni a gazdaság serkentésére, ezzel szemben további megszorító intézkedéseket helyezett kilátásba, úgymint az állami kiadások csökkentése és néhány adónem növelése, amelyek „rövidtávon negatív hatással lehetnek a gazdasági növekedésre" - tette hozzá a miniszterelnök.

A kormány leginkább az export élénkítése által kívánja talpra állítani a gazdaságot a kivitel fokozása azonban a munkabérek, és nyugdíjak csökkenésével járhat, ami jelentős mértékben gyengíti a két húzóágazat, az erdészeti és a technológiai szektor versenyképességét. „Az alapvető probléma az export szerkezetében van, és ezen nem segítenek a megszorító intézkedések" - mondja Kuoppamäki. Ezek szerint, még ha a jelen megszorítások önmagukban nem is egyedüli okozói a finn gazdaságban tapasztalható visszaesésnek, a további szigorítások mindenképpen megnehezítik a kilábalást.

Carol Matlack a Bloomberg Businessweek párizsi tudósítója.