Gazdasági pangásban élünk

Toronyi Anikó
2013-06-19 09:06
Már nincs messze az a pillanat, amikor érdemben kezdhetünk el foglalkozni a gazdaságélénkítéssel, előtte azonban stabilizálni kell a magyar költségvetést - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára „A gazdaságélénkítés eszközei" című konferencián. A cél az, hogy a gazdaságpolitika ne a sokkok forrása, hanem elnyelője legyen.
Még várni kell

A Joint Venture Szövetség által szervezett keddi konferencián többek között a magyar gazdaság jövőjéről, régiónk bankrendszerének helyzetéről, valamint az alternatív forrásbevonási lehetőségekről esett szó.Kármán András, az EBRD igazgatója előadásában elmondta, hogy régiónk túlnyomó részben külföldi tulajdonú bankrendszerét, illetve hitelezési trendjét elsősorban a globális környezet határozza meg. Bár az eurózóna-válság okozta törést követően elindult a „lassú normalizálódás", régiónk gazdasági fellendülése még várat magára.

Egyelőre folytatódik a korábban nagy mennyiségben bepumpált külföldi források pótlása, és a banki mérlegek kiigazítása. Ezt a régió országai közül leginkább azok sínylik meg, ahol eleve magasabb volt a hitel/betét arány, azaz ahol a leginkább függtek a külföldi forrásoktól. Ám a jelentős hitel-kontrakcióért nem annyira a tulajdonosi szerkezet, hanem inkább a banki hitelezés mögötti forrásstruktúra a felelős - vélte Kármán András. Az EBRD igazgatója szerint az innovatív jegybanki politikák hagyományos kategorizálása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég indított növekedési hitelprogramja mennyiségi (és nem hitelezési) enyhítés, mert a bank nem vállalja át a kkv-k számára nyújtott hitelek kockázatát. Abban azonban eltér a hagyományos mennyiségi enyhítési politikáktól, hogy a forrásnyújtás nem „árelfogadó" módon történik, hanem preferenciális kamatszinten.

Le kell szűrni a tanulságokat

Orbán Gábor államtitkár az MNB intézkedéseit érintve hangsúlyozta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem szól bele a monetáris politikába, de úgy véli, hogy a jegybank programjának első köre után értékelni kell a tapasztalatokat, majd át kell gondolni, hogy miként lehetne növelni a célzottságát. „Az alacsony foglalkoztatási és beruházási ráta következtében nagyon mélyre csökkent Magyarország potenciális növekedési üteme" - vélte Orbán Gábor. Ez azonban nem új jelenség, hiszen már 2004 óta folyamatosan csökkent a GDP növekedés, 2009 óta pedig alacsony szinten stagnál.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint is az ország lefelé tartó spirálba került, amit az alacsony foglalkoztatási ráta, a növekvő adósság és a csökkenő népesség hármasa idéz elő. Véleménye szerint akkor lehet egy ország sikeres, ha alacsony a munkanélküliség, ezért a magyar kormánynak szintén a foglalkoztatás köré kell szerveznie a többi politikát is.

Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa szerint Magyarországnak a K+F lehetne az egyik „kiugrási pontja", amit az adópolitika is segít. Véleménye szerint elsősorban az élőmunka terheit kell csökkenteni. Bár a 16%-os egységes jövedelemadót optimálisnak tartja, úgy véli, az egyéb járulékok terén még van mit javítania az országnak - elsősorban a társadalombiztosítás kínál „manőverezési lehetőséget".

A gazdaságélénkítéshez változtatni kell a vállalati hitelezés helyzetén is, amin uniós forrásokkal, illetve kötvénykibocsátással lehetne javítani - derült ki Szegner Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. üzletfejlesztési igazgatójának előadásából. A banki finanszírozási formákkal szemben számos előnyük van a kötvényeknek: átruházhatók, szabadon felhasználhatók és nem igényelnek fedezetet. Magyarországon óriási potenciál rejlik a lakossági piacban, hiszen egyelőre nagyon kevesen rendelkeznek vállalati kötvényekkel.