A sors kiszámíthatatlanságának tudható be, hogy az ukrán-magyar vegyes bizottság nem oly rég, tavaly december közepén tartotta első ülését. A két ország elsősorban energetikai (az MVM üzletet szerzett az ukrán elektromos hálózat korszerűsítésében), gépipari, illetve a mezőgazdasági (Ukrajna vevő a magyar sertés- és marhaexportra) piacon tud könnyen tető alá hozni szerződéseket. A tervek között szerepel a határátkelési lehetőségek bővítése, valamint közös infrastrukturális beruházások, az Eximbank bevonásával.

A legnagyobb magyarországi befektető Ukrajnában az OTP, de a jelentősek közé tartozik a Wizz Air, a Skala Energy Kft., a Fornetti, a KÉSZ Kft. és a Mastreplast Zrt. is - tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség külgazdasági ügyekért felelős államtitkára. Szijjártó Péter kérdésünkre írásban kifejtette: egyelőre nem tudni, milyen irányt vesznek az ukrajnai fejlemények, egy dolog azonban biztos, a magyar exportnak csak kis részben felvevője az ukrán kormányzati szektor, a magángazdaság folyamatainak akadozásáról pedig egyelőre nincs szó. Egyes cégek tanácsot kértek a magyar képviselettől, mit lenne érdemes tenniük ebben a helyzetben. A nagykövetség azt javasolta nekik, hogy a nyitva szállítások keretében csökkentsék a vevők rendelkezésére álló futamidőket az új kiszállításoknál, növeljék az előlegfizetés arányát az ügyletek keretében (a nyitva szállítás pénz- és időtakarékos megoldás, de rendkívül bizalmas partneri kapcsolatot igényel). Nem tudni ugyanis, hogyan reagál a hrivnya árfolyama a kialakult helyzetre - tette hozzá a titkárság. Jelzésük szerint egyébként a magyar cégek komoly visszaesést nem tapasztaltak az üzletmenetben.

A Monitor rovat cikkét keresse a Figyelő hetilap 5-dik számában.