A nevelőszülő egy a vér szerinti családjából kiemelt, traumatizált gyereket illeszt be a saját családjába, s a nevelés, gondozás mellett gondoskodik arról, hogy a gyerek találkozhasson a szüleivel, illetve, ha úgy alakul, felkészíti az örökbefogadásra, eközben hivatalos személyek is ellenőrzik. Magyarországon jelenleg 5500 nevelőszülő tevékenykedik, s 12 900 kicsinek nyújt családias elhelyezést. Ez az állami gondozottak 60 százaléka, a többiek különböző intézményekben - csecsemő-, gyermek- és lakásotthonban - élnek. A november 25-én megszavazott módosított gyermekvédelmi törvény számos területen változtat a nevelőszülők eddigi működésén. 2017. január 1-jétől 12 évnél fiatalabbak már csak nevelőszülőnél és nem gyermekotthonban élhetnek (kivéve a speciális szükségletűeket). Ez év január 1-jétől pedig a családjukból kiemelt gyermekek már csak nevelőszülőhöz kerülhetnek. Az új szabályozás egyébként gazdaságilag racionálisabb: a nevelőszülői elhelyezés mintegy 60 százalékkal olcsóbb az intézeti ellátáshoz képest.

Eddig külön feltételek vonatkoztak a hivatásos és a hagyományos, ezt összevonnák, mostantól lényegében mindenki hivatásos lesz. Mindegyikük főállásba kerül, s a szokásos munkajogi konstrukciókat vezetik be, azaz nyugdíjra, táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, végkielégítésre lesznek jogosultak. A nevelőszülőség feltétele a jövőben egy 500 órás tanfolyam elvégzése lesz. Változik a díjazásuk is, nem lesznek viszont jogosultak a nevelt gyerek után eddig járó gyesre, gyedre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint jelenleg mintegy 3200 nevelőszülőnek nincs más állása, ők így szolgálati időt szereznének.

További részletek a Figyelő 2014-es 1. számában.